Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


05b. Szobrok, emléktáblák Szatmáron 3.

Daneş Tudor                           1943-1989, tanár, író volt. Szatmáron tanított, több kötete jelent meg a Dacia Kiadónál. 46 évet élt, Szatmáron emléktáblája van,  ez volt munkahelye, a kisegítő iskola falán látható, az újközponti plakettek egyikén is szerepel a neve.

 

Davidescu Anton                     1891-1988, publicista, az újközponti plakettek egyikén látható a neve. A Satu Mare lap igazgatója volt a két világháború között, több kötete jelent meg ebben az időszakban Szatmárnémetiben.

 

Debreczeni István                   1887-1973, református lelkész volt Szatmárnémetiben. Több egyházi és irodalomtörténeti kötet szerzője, a Kölcsey Kör elnöke, irodalmi társaságok vezetőségi tagja, Szatmárnémeti kulturális életének meghatározó személyisége volt.

 

Demokratikus Konvenció      1996-2000 között volt a romániai politikai élet vezető koaliciója, ehhez az időszakhoz több szobor és emléktábla állítása is kötődik Szatmáron.

 

Dénes Sándor                          1880-1944, publicista volt, a Szatmár megyei Mikolában született. 1908-tól 30 éven át a Szamos című szatmárnémeti napilap szerkesztője, később főszerkesztője volt. Több kötet szerzője, az újságírószervezet helyi tagozatának elnöke, a Kölcsey Kör alelnöke volt. Neve az újközponti plakettek egyikén szerepel.

 

Dier Lajos                                1827-1903, római katolikus pap, fizika és természettan tanár volt. Szatmáron, Ungváron, Krasznasándorfaluban, Túrterebesen dolgozott, szaktanulmányok szerzője, fordítója, korának megbecsült, országosan ismert szakembere, tudós tanára volt.

 

Ettinger János (Johann)         1883-1947, római katolikus pap, Krasznaterebesen született, Szatmáron tanult. Szatmáron, Színfaluban dolgozott, német nyelven egyházi írásokat közölt. Az ő nevét vette fel a szatmári német líceum. Azért tartottam fontosnak, hogy megemlítsem a nevét, mert tapasztalatom szerint Szatmáron csak elenyészően kevesen tudják, hogy ki ő valójában.

 

Dittler Ferenc                          Budapesti műépítész volt, az ő tervei alapján épült 1904-ben a szatmári Tűzoltótorony, ennek egyik emléktábláján a neve ma is olvasható. Sokoldalú ember volt, a székely-hun-magyar rovásírásról írt egy igen érdekes könyvet,  Az ősi magyar rovásírás és mai alkalmazásai címmel.

 

Dobrian Paul                           1940-?, szatmári képzőművész, rajtanár. Tevékenységének javát a hatvanas, hetvenes években fejtette ki, több mozaikképet készített szatmári iskolák számára (Ioan Slavici Kollégium, Avram Iancu Általános Iskola), templomfestéssel is foglalkozott

 

Domokos Lehel                       Szobrászművész (sz. 1945.), középiskolai tanulmányait Szatmáron, egyetemei tanulmányait Bukarestben végezte, jelenleg az Egyesült Államokban él. Ő készítette a szökőkutat a központi parkban, a Dacia (Pannónia.) szállóval szemben.

 

Doroş Athanasie                      1886-1932, pap, tanár volt, Máramarosszigeten és főleg Nagytarnán tevékenykedett, ahol könyvtárat, bankfiókot alapított. A főutca és a könyvtár ma az ő nevét viseli. Az újközponti plakettek egyikén olvasható a neve.

Dsida Jenő                               1907-1938, költő, a két világháború közötti romániai magyar irodalom kiemelkedő személyisége volt.  Szatmárnémetiben született, itt végezte középiskolai tanulmányait. Szatmáron emléktábla, utca, szobor őrzi az emlékét, az újközponti plakettek egyikén is olvasható a neve.

EMKE                                     Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, rövidebb és ismertebb nevén az EMKE 1885-ben alakult meg Kolozsváron.

 

Enescu George                        1881-1955, nemzetközi hírű román zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, zongorista és karmester volt. Az Iparos Otthon bejáratánál előbb dombormű, később plakett emlékeztetett szatmári koncertjére, mindkettőt ellopták.

 

Erdei István                             Született 1951-ben, szobrászművész, tanár, több szatmári és Szatmár megyei köztéri szobor szerzője (Csipler Sándor, Lucian Blaga, Bethlen Gábor, Páskándi Géza stb.)

 

Erdődi Lukács                        A szatmár megyei Erdődről származott, 1569 előtt tevékenykedett mint Báthori András erdélyi fejedelem udvari festője. István, Miklós, Tamás nevű fiai szintén festők voltak Báthori udvarában.

 

Erdős I. Pál                              1916-1987, garfikusművész, Állami díjas, a Művészet Érdemes Mestere. Neve szerepel az újközponti plakettek egyikén, volt műterme, amely a Dacia (Pannónia) átjáró, Tűzoltótorony  közvetlen közelében van, ma emlékház.

 

Enescu Radu                           1925-1994, esszéíró volt. Szatmáron született, de tevékenységét főleg Nagyváradon fejtette ki. Az újközponti emléktáblák egyikén olvasható a neve.

 

Fazekas Lóránd                      1935-ben született, nyugalmazott tanár, iskolaigazgató, biológiai és helytörténeti kötetek, cikkek, tanulmányok szerzője. Több civil szervezet tagja, szatmárnémeti kulturtális életének aktív, ismert személyisége.

 

Fechtel (Fechti) János dr.       1859-1912, tanár, római katolikus pap. Nagy műveltségű, több nyelven beszélő ember, több szatmári kulturális egyesület vezetőségi tagja volt. Cikkei, tanulmányai, kötete jelent meg, ő szerkesztette a Kölcsey Kör kiadványait, részt vett a Borovszky Samu által szerkesztett Szatmár vármegye monográfia megírásában is.

 

Fedco Ivan                               1938-1979, emléktáblája a Tanügyiek Háza falán áll, ahol egy ideig dolgozott. Tanár, író volt, ukrán nyelven publikált, több kötete jelent meg.

 

Ferenczy Béni                          1890-1967, Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus, Ferenczy Károly festőművész fia. Az ő alkotása a nagybányai római katolikus temetőben édesanyja,  Fialka Olga sírján látható dombormű

 

Ferenczy Károly                     1862-1917, a magyarországi impresszionizmus legjelentősebb mestere, a nagybányai szabadiskola egyik alapítója, tanára, egyetemi tanár Budapesten. Mindhárom gyermeke (Béni, Valér, Noémi) neves képzőművész volt

 

Fényi István                             1919-1994, költő, műfordító, tanár, a kaplonyi általános iskola viseli a nevét. Kaplonyban született, 1966-1996 között több verseskötete jelent meg.

 

Ferenţiu Alexandru                1840-1892, ügyvéd volt, az ő háza adott helyet annak a gyűjtőtevékenységnek, amely az erdélyi román színjátszás érdekében zajlott 1872-ben. Emléktáblája van Szatmárnémetiben.

 

Fialka Olga                              1848-1930, Ferenczy Károly felesége, Ferenczy Béni édesanyja, cseh-osztrák származású festőművésznő, aki házassága után felhagyott az alkotással.

 

Filepp George                          1823-1895, mecénás, az újközponti plakettek egyikén olvastam a nevét,  a tevékenységével kapcsolatban még megemlítik, hogy a háromszáz bécsi memorandista egyike volt. A memorandista kifejezést sem a Magyar Értelmező Szótár, sem az Idegen szavak szótára nem ismeri.

 

Fischer István báró                 1754-1822, Szatmár első püspöke volt, később egri érsek. Igen jelentős az irodalmi tevékenysége is, számos írást közölt latin és magyar nyelven.

 

Fodor Kálmán                         1929-1980, festőművész, tanár volt. A petrozsényi művésztelep tagja, egyik vezetője volt. 1970-ben hazaköltözött Sárközújlakra  és haláláig tevékenyen részt vett Szatmár megye képzőművészeti életében. Több egyéni kiállítást rendezett, a Képzőművészek Szövetsége Szatmári Fiókjának vezetőségi tagja volt.

 

Foerk Ernő                              1863-1934, építész volt, a historizmus jelentős magyarországi képviselője. Nevéhez fűződik a szatmári püspöki kápolna díszítése, ő tervezte a szatmárnémeti Szent József templomot, részt vett a krasznabélteki, szaniszlói templomok radikális átépítésében, kibővítésében is.

 

Földi János                              1755-1801, orvos, természetbúvár, nyelvtudós és költő volt, Csokonai Vitéz Mihály barátja, kora művelődési életének kiválósága. 1788-ban Szatmárnémetiben dolgozott.

 

Gaál József                              1811-1866, Nagykárolyban született, országosan ismert és elismert író, költő, drámaíró volt, a MTA levelező tagja. Költeményeket és szatírikus munkákat publikált, írásait Abafi Lajos adta ki 1881-ben, három kötetben.

 

Geleji Katona István               1589-1649 erdélyi református püspök, egyházi író, a református egyházi irodalom legmarkánsabb egyénisége, a Magyar grammatikácska szerzője, a szatmári zsinat szervezője volt.

 

Gellért Sándor                         1916-1988, költő, műfordító, nyelvész. Tanulmányait Szatmárnémetiben és Kolozsváron végezte, magyar szakos tanárként Szatmáron és Mikolában dolgozott. Ő a névadója a Gellért Sándor Nemzetközi Vers- és Prózamondó versenynek. Több kötete jelent meg, nevét viseli a mikolai iskola, Szatmárnémetiben egy kisebb utcát neveztek el róla, amely a 16-os negyed hátánál húzódik.

 

Georgescu Gabriel                  1911-1973, költő, műfordító, tanár volt, emléktáblája a M. Eminescu Kollégium főbejáratánál látható, ahol 1946-1963 között tanított. Az ő nevét viseli ma a régi Vajay utca, ahol lakott. Két kötete jelent meg, helyi és központi lapokban publikált költeményeket, jelentős a műfordítói tevékenysége is.

 

Gerenday Antal                      1818-1887, szobrászművész volt. Budapesten, a Kerepesi út végén sirkőtelepet tartott fenn. Őt kérték fel a szatmáriak 1864-ben az első Kölcsey-szobor elkészítésére.

 

Gergely István                         1939-2008, szobrászművész, Kolozsváron élt és dolgozott. Számos köztéri szobor alkotója, de elsősorban a magyar történelem, művelődéstörténet nagyjairól készített plakettjei révén vált igazán ismertté a neve. Az ő műve a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna-szobor, először őt kérték fel a szatmári Szent Erzsébet-szobor elkészítésére. Ebben a 2008 tavaszán bekövetkezett halála akadályozta meg.

 

Gergely Zoltán                        1973-ban született, Kolozsváron végezte a művészeti akadémiát, a szatmári Szent Erzsébet szobor alkotója.

 

Gonzeczky János                    1803(?)-1849, tábori lelkész, a szabadságharc vértanúja volt, teológiai tanulmányait Szatmáron végezte. Szatmáron a Zárdatemplom építkezéseit irányította, forradalmi tevékenysége miatt, 1849. október 8-án kivégezték.

 

Goschy Mátyás                        1888-1964, mérnök, építész, a város polgármestere volt. A fedett stadiont, templomokat, hidakat tervezett, polgármesterként a második világháború után meghatározó szerepe volt  a lebombázott Szatmárnémeti újjáépítésében

 

Góth Móric                              1873-1933, festőművész volt. A Szatmár megyei Avasfelsőfaluban született, Bécsben, Párizsban tanult, Amszterdamban halt meg. Szatmáron elsősorban arcképeket festett, Hérmán Mihályról és Böszörményi Károlyról készített portréit a Művészeti Múzeumban őrzik.

 

Göde József dr.                       1887-1956, sebész, nőgyógyász, egészségtantanár volt Szatmárnémetiben. Jelentős szerepet vállalt városunk modern egészségügyének a megteremtésében.

 

Groza Ferenc                          1883-1955, latin — görög — filozófia szakos tanár, nyelvész, tankönyv és szótárszerkesztő volt. A Szatmárnémeti Katolikus Főgimnázium  valamint a M. Eminescu Líceum tanára volt, később egyetemi tanárként működött Kolozsváron.         

                                                           

Grünwald Juda                       1897-1920 között szatmári rabbi volt, az újközponti plakettek egyikén a neve mint teológus, mecénás szerepel.

 

Gryneus Alajos dr.                 1804-1860, római katolikus pap volt. Máramarosszigeten, Szatmárnémetiben, Rónaszéken szolgált, sokoldalú és termékeny író volt. Verseket, beszédeket és szentbeszédeket, valamint egyházi írásokat, könyveket publikált.

 

Gvadányi József                      1725-1801, császári lovastábornok, költő és író volt. 1763-tól térségünkben szolgált, többször járt Peleskén, és az ottani emberekről mintázta a peleskei nótárius alakját.

 

Gyene Károly                          A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztárnoka volt a XIX. század második felében Szatmárnémetiben, ő az első Kölcsey-szobor 1864-es állításának kezdeményezője, lebonyolítója városunkban.

 

György Albert                         1949-ben született, rajztanár, szobrászművész volt a hetvenes években Szatmárnémetiben. Rendszeresen részt vett a szatmári csoportos kiállításokon, egyéni tárlatokat rendezett. Jelenleg Svájcban él, ő készítette a szatmári N. Bălcescu mellszobrot, valamint a Ioan Slavici Kollégium mozaikképeit kiegészítő domborműveket is.

 

Haas Mihály dr.                      1810-1866, szatmári püspök volt, cikkek, tanulmányok szerzője. 13 nagyobb terjedelmű írása jelent meg. Dolgozott bécsi és külföldi lapok számára is, számos cikket közölt a Religio folyóiratban.

 

Hantz Jenő dr.                         1864-1935, a szatmári református gimnázium tanára, később igazgatója, a város kulturális életének kiemelkedő személyisége. Tiz éven át szerkesztette a Szamos című lapot, számos irodalmi és kulturális intézmény vezetője, a Kölcsey Kör és a Széchenyi Társulat titkára volt. Cikkeket, jegyzeteket, tanulmányokat publikált.

 

Harag György                         1925-1985, színi rendező, műfordító, a szatmári Állami Magyar Színház első igazgatója volt. A szatmárnémeti színház magyar társulata az ő nevét vette fel.

 

Haugg Leo                               1846-1910, római katolikus pap volt, Szatmáron, Krasznaterebesen, Nagymajtényban dolgozott. Számtalan cikke, tanulmánya jelent meg, hat kötetéről tudunk.

 

Havas Miklós dr.                     1876-1944, ügyvéd, újságíró, zeneszerző, drámaíró volt Szatmárnémetiben. Meghatározó szerepet játszott a város zenei életében, több kötete jelent meg.

 

Hám János                               1781-1857, szatmári püspök, esztergomi érsek, a modern Szatmárnémeti egyik megteremtője. Mellszobra, Lakatos Pál alkotása a székesegyház előtti téren áll, az ő nevét viseli a Hám János Iskolaközpont Szatmárnémetiben, utcát neveztek el róla. Emlékiratai, szentbeszédei posztumusz jelentek meg Meszlényi Gyula püspöksége idején.

 

Hild József                               1789-1867, építész, a magyarországi klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja. Tervei alapján zajlott a szatmári székesegyház építése, ezzel párhuzamosan az egri Főszékesegyház építkezési munkálatait (1831-36) is vezette. Meghatározó szerepe volt a reformkori Pest arculatának kialakításában is.

 

Hildegárda                               A szatmári Szent János templom népszerű elnevezése, az előtte álló téren avatták fel 2008-ban Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát, Gergely Zoltán alkotását.

 

Hinoveanu D.                          1905-1963, tanító, költő volt. Lajosvölgyhután dolgozott öt évig mint helyettes pedagógus. Több verseskötete jelent meg, Craiova-n halt meg.

 

Hoffmann Ferenc                   1873-1945, karmester, zeneszerző volt. 1919-ben Szatmárnémetiben telepedett le. 1921 egyik megalapítója a Szatmári Filharmónikusok Társaságának, nyilvános zeneiskolát tartott fenn, az Iparos Dalárda karnagya, a város zenei életének meghatározó személyisége volt.

Horvay János                          1873-1944, magyar sírkőszobrász volt, Bécsben tanult. Az ő műve a ceglédi valamint a budapesti Kossuth-szobor, Budapesten ő készítette a Herman Ottó-emlékművet, a Gárdonyi-szobrot, a Beethoven-szobrot. Ennek a kiváló szobrászművésznek az alkotása volt az 1903-ban leleplezett Kiss Gedeon-szobor a Kossuth-kert bejáratánál.

 
 



Facebook

Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Január >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      


Statisztika

Online: 8
Összes: 377838
Hónap: 9256
Nap: 333