Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


05c Szobrok, emléktáblák Szatmáron 4.

Horváth Imre                          1906-1993, költő és publicista volt, tevékenysége javát Nagyváradon fejtette ki, számos kötetet publikált. 1930-ban és 1931-ben a Szatmári Újság és a Szamos munkatársa volt.

Horváth István                        1913-1972, vallástanár volt Szatmárnémetiben, majd 1959-től haláláig a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára, számos cikk, kötet, tanulmány szerzője

 

Hóstánc                                    Hochstadt, felsőváros. 1680-ban elpusztult református templomát mindkét hídon túli református templom (a kültelki és a Bethlen Gábor téren álló) elődjének tekinti. A templom nagy valószínűséggel Bethlen Gábor fejedelemsége idején és annak támogatásával épült. Ennek az 1680-ban elpusztult templomnk az előde volt 1590-ig a hóstánci Szentlélek templom, amelynek késői utóda a 16-os negyedben épített Szentlélek templom. Egyes történészek szerint a református és katolikus templom épülete ugyanaz, ezt, vagy ennek az ellenkezőjét ma már nagyon nehéz lenne bebizonyítani.

 

Hölzel Albin                             1869-1941, osztrák származású szobrászművész, a Kálvária-templom főoltárának és nagy valószínűséggel a kapuzat domborművének a szerzője. A munka elvégzésére Szatmáron telepedett le, nyolc hónapig dolgozott itt, az oltárt 1910. április 21-én szentelték fel.

 

Huszár-szobor                         Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeum előtti téren állt, ez a lebontott szatmári szobrok egyike.

 

Ilosvay Lajos                           1861-1957, szatmári apátkanonok, nagyprépost, a székesegyházon látható Szent István és Szent László szobrokat újraállító bizottság elnöke a negyvenes évek elején. Szentbeszédei Szatmáron több kötetben (1894, 1897) jelentek meg.

 

Ilosvai Selymes Péter              A XVI. században élt, országos hírű epikus, énekszerző. 1514-ben Szatmáron volt tanító.

 

Iluţiu Vasile                             1833-1888 költő, teológus, Szilágy megyében iskolát neveztek el róla (Ciocmai, Csokmány), az újközponti plakettek egyikén olvasható a neve. Vulturescu könyve szerint 1886-ban halt meg, a plaketten az 1888-as évszám szerepel.

 

Immaculata                              A szeplőtlenül fogantatott Szűzanya latin elnevezése

 

Irsik Ferenc                             1822-1896, szatmári kanonok volt, a Püspöki Líceum igazgatója. Könyvet írt Hám János életéről, tevékenységéről. Számos cikke, tanulmánya jelent meg, írásaiban egyházi, nevelési, oktatási kérdésekkel foglalkozott, árvaházat létesített Szatmáron, a városban közismert volt a kulturális és karitativ tevékenységéről.

 

Jakabbfy Elemér                    1881-1963, európai hírű poltikus, parlamenti képviselő volt,  emléktáblája annak a háznak a falán látható, amelyben élete utolsó éveit töltötte Szatmáron.

 

Jakobey Károly                       1825-1891, festőművész volt. Pesten és Bécsben tanult, arcképeket, oltárképeket festett. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye tulajdonában több tucatnyi alkotása található, ezek túlnyomó többsége másolat.

 

Jandrisics János                      1837-1899, római katolikus pap, paptanár, író Szatmárnémetiben. Vezetőségi tagja volt a Kölcsey Körnek, az irodalmi szakosztály elnöke, cikkek, tanulmányok, kötetek szerzője.

 

Janitzky-gyűjtemény              Janitzky Pál (1929-1993) szatmárnémeti tanár fotó- és képeslapgyűjteménye.

 

Janitzky Pál                             1929-1993, fizika-számtan szakos tanár volt Szatmáron. Helytörténész, fotó- és képeslapgyűjteménye egyike a legértékesebbeknek városunkban, néhány képet ebből  jelen kötetben is közöltem.

 

Kaczér Illés Ignác                   1887-1980, író, újságíró volt, első novellái a szatmári Szamos napilapban jelentek meg, több kötete látott napvilágot Budapesten, Kolozsváron, Pozsonyban, Berliben, Londonban. Élete végén Tel Avivban lakott és dolgozott.

 

Kaffka Margit                         1880-1918, író, költő volt. A szatmári irgalmas nővéreknél tanítóképzőt végzett, az itteni évekről, tapasztalatairól több írásában, kötetében is szó esik.

 

Kazinczy Ferenc                     1759-1831, író, nyelvújító, a magyarországi klasszicizáló irodalmi törekvések irányítója, vezéralakja volt. A jakobinus beállítottságú „Diana” vadásztársaság szatmári fiókjának szervezője, vezetője, utcát neveztek el róla Szatmáron, ez jelenleg Ştefan cel Mare nevét viseli.

 

Kádár Ambrus dr.                  1845-1911, római katolikus pap, az egyházmegye vikáriusa volt. Templomok (Hildegárda, Szent József templom) díszítését, építését támogatta. Bölcseleti, teológiai és egyházjogi cikkek, tanulmányok szerzője volt.

 

Kálvária-templom                   A templom mesterséges dombra, a szatmári várdombra épült Hám János püspöksége idején, ez a XIX. század végén a laza talaj miatt repedezni kezdett, életveszélyessé vált és ezért a XX. század elején teljesen újjá kellett építeni. Mi ebben a formában ismerjük.

 

Károlyi Gáspár                       1530-1591, teológus, református esperes, bibliafordító volt, családi nevén Radics. 1562-ben, a vár ostromakor Szatmár várában volt tábori pap. Fő műve az első magyar bibliafordítás, az ún. „Vizsolyi biblia”, irodalmi nyelvünk fejlődésére is nagy hatást gyakorolt, több mint száz kiadást ért meg.

 

Károlyi György gróf               1802-1877, Szatmár vármegye leggazdagabb főura, a MTA egyik alapítója és tagja. .Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megalapítója, elnöke, a római katolikus egyház és iskola bőkezű támogatója, Kaplonyban temették el.       

 

Károlyi László                         Károlyi Lászlóról és feleségéről Sziny Kláráról, Károlyi Zsuzsanna szüleiről nagyon kevés adatunk van. Nagybirtokosok voltak Szatmár megyében, a családnak ebben az időben még nincs bárói vagy grófi rangja.

 

Károlyi Antal gróf                  1732-1791, katona, tábornok, főúr volt, ő építtette a nagykárolyi Kalazanci Szent József templomot és kolostort, amelyben a piaristák líceuma is működött.

 

Károlyi Sándor gróf               1668-1743, Szatmár megyei főúr, II. Rákóczi Ferenc távozása után a kuruc seregek fővezére, ő kötötte meg kuruc részről 1711-ben a szatmári békét. Ezen kívül templomokat, iskolákat alapított, a kultúra bőkezű támogatója volt.

 

Kiss Áron                                 1815-1908, református püspök volt, tevékenységének legjavát Szatmárnémetiben és térségünkben fejtette ki. Könyvtárakat létesített, nagy gondot fordított az iskolákra is. Jelentős egyháztörténeti munkák szerzője, többek között a református zsinatok történetét írta meg.

 

Kiss Bertalan                           1936-tól a szatmári Láncos-templom lelkésze volt, a  filozófia doktora, több kötetes szerző, parlamenti (felsőházi) képviselő Budapesten stb.

 

Kiss Gedeon                            1823-1898, rendőrkapitány, tűzoltó parancsnok, a „fák ezredese”, a Kossuth-kert alapítója. 1903-ban a  város szobrot emelt neki a Kossuth-kert főbejáratával szemben, ezt a megyésítés után eltüntették.

 

Kis Szent Teréz templom       Fiedler István megyéspüspök (1930-1939) idején épült  a Pálfalvai úton, 1935-ben lett készen. Neoromán stílusú, a keszhelyi Karmelita Bazilika leegyszerűsített mása.

 

Királyi Katolikus Főgimnázium 1912-ben épült szatmárnémeti tanintézet, eredetileg egyházi iskola volt, 1920 óta a Mihai Eminescu Líceum (Nemzeti Kollégium) nevet viseli. A régi jezsuita házak helyére épült a város történelmi magjában.

 

Klobusitzky Péter                   1752-1843, szatmári püspök, kalocsai érsek, a papnevelő intézetre 100 000 koronát költött. Az 1816-1817-es éhinség alatt saját költségén élelmezte a városba tóduló vidékieket. Teológiai cikkei, halotti beszédei, prédikációi jelentek meg nyomtatásban.

 

Kolozsi Tibor                           Szobrászművész, (sz. 1965), a szatmári Szilágyi Domokos mellszobor, több hazai és magyarországi köztéri szobor alkotója.

 

Koons Jeff                               1955-ben született amerikai képzőművész, aki a giccset az ezredvégen alkotásaival átértelmezte, művészi rangra emelte

 

Korom Mihály                         Templomépítő szatmári római katolikus esperes (1792-1823)

 

Korona Szálló                          A régi szatmári főtéren, a Vécsey-házzal szemben, a XIX. század elején    épült reformkori, klasszicista stílusú szálloda, ma lakások, üzlethelyiségek vannak az épületben.

 

Kovács Albert                         Lázári kőfaragó, aki Szatmárnémetiben és Szatmár megyében számos emléktáblát és emlékhelyet készített az 1989-es fordulat után.

 

Kováts Eduárd                        1823-1898, jogász, bíró volt. Számos tiszteletbeli állást, küldetést vállalva sokat tett Szatmár megyéért a XIX. század második felében. Igen értékes könyvtára volt.

 

Kováts Lajos                           1812-1890, politikus, publicista, közlekedési államtitkár. Mint közgazdasági szakíró, korának egyik legképzettebb szakembere volt. 1839-ben Szatmár vármegye követe a pozsonyi országgyűlésen, gróf Széchenyi István bizalmasa, barátja.

 

Kovács Leó                              1834-1908, Garibaldi tisztje, ezredese volt. A Károlyi-köz egyik épületén, az Auróra szálloda hátánál  volt emléktáblája, de ezt az utóbbi időben eltávolították. Sírja a vasút melletti református temetőben van, élete utolsó szakaszában Szatmáron fejtett ki közéleti tevékenységet.

 

Kölcsey Ferenc                        1790-1838, költő, politikus, a Himnusz szerzője. Szatmár megyében, Sződemeteren született, vármegyei jegyzőként a szatmári ún. „tornyos házban” dolgozott. Alig 23 éves korában visszahúzódott a szatmárcsekei „szép, de fölötte magányos” birtokára. Megyénk országgyűlési képviselőjeként „az eltaposott jogokról” beszélt, az anyanyelv és a szólásszabadság érdekében emelt szót. Szatmáron szobra van, az ő nevét viseli a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör. Volt természetesen Kölcsey utca is a városban, ennek nevét az 1989-es fordulat után Iuliu Maniu utcára változtatták.

 

Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség Az 1992-ben alakult szatmári szövetség, tiszteletbeli elnöke, Ligeti László Zoltán javaslatára Kölcsey Ferenc nevét vette fel.

 

Köllő Béla                                1929-1985, szinművész, a szatmári társulat alapító tagja, 16 éven át dolgozott itt volt évfolyamtársaival, számos darabban nyújtott emlékezetes alakítást, később Kolozsvárra szerződött.

 

Kretzulescu templom              A Kretzulescu-templom az egyik legfontosabb bukaresti vallási műemlék. 1722-ben a város északi bejáratánál emeltette Iordachie Kretzulescu bíró, Constantin Brâncoveanu uralkodó veje. Ennek a közelében található Corneliu Coposu mellszobra Bukarestben.

 

Krúdy Gyula                           1878-1933, író, hirlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere volt. Egy rövid, jelentéktelen epizód köti Szatmárnémetihez, tiz éves korában egy évig a jezsuiták iskolájában tanult. A Boromisza Tibor építtette konviktus falán, 2008-ban leplezték le emléktábláját.

 

Ladea Romulus                       1901-1970, szobrászművész, egyetemi tanár, több köztéri szobor, íróportré szerzője volt.  

 

Lakatos Pál                              1960-ban született szobrászművész, Szatmáron járt iskolában, jelenleg Kecskeméten él. Több szatmári köztéri szobor, dombormű (Hám János, Kölcsey Ferenc, Ács Alajos) szerzője.

 

Lantay Lajos                           1861-1946, szobrászművész, többek között a temesvári vasútállomás allegórikus szobrait is ő készítette. Szatmáron a székesegyház belső tere számára készített szobrokat, egy kisebb munkája a Szent Alajos konviktusban látható.

 

Lauka Gusztáv                        1818-1902, író, élclapokat szerkesztett, a XIX. század második felének egyik legolvasottabb írója volt. 1849-ben belügyminiszteri titkár, a szabadságharc bukása után Szatmárnémetiben, Szaniszlón telepedett le, később Budapesten élt.

 

Lazăr Gavril  de Purcăreţi     1839-1907, tudós, polgárjogi harcos, Szaniszlón volt pap. Az újközponti plakettek egyikén látható a neve.

 

Láng Ferenc dr.                      1889-1950, római katolikus pap, tanár, helytörténész volt, több kötete jelent meg.

 

Ligeti Antal                              1823-1890, festőművész volt, Nagykárolyban született, Olaszországban tanult. 1861-től a Nemzeti Múzeum Képtárának őre volt Budapesten.

 

Ligeti Imre                               1893-1959, tanár, iskolaigazgató Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten évekig az egyetlen magyar nyelvű újság szerkesztője volt. A két világháború közötti Szatmár jelentős kulturális személyisége, hosszú ideig ő őrizte a szatmári Kölcsey-relikviákat is.

 

Ligeti László Zoltán                1920-1996, magyartanár, ő volt 1990 után a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség létrehozója, a szatmári Kölcsey Kör újrateremtője, a Rákóczi Kollégium felépítésének kezdeményezője, a szatmári Kölcsey-kultusz legkövetkezetesebb ápolója. Ligeti Imre tanár, iskolaigazgató fia.      

 

Litteczky Endre                      1880-1953,  szatmári képzőművész, festőművész volt, egy ideig ő szerkesztette a Szamos című napilapot is. Az újközponti plakettek egyikén olvasható a neve.

 

Lucaciu Vasile dr.                   1852-1922, memorandista, pap, paptanár volt. Apában született, élete utolsó éveit Szatmáron töltötte. Petru Bran után ő kapta a román katedrát a Katolikus Líceumban (1878-1885). Ekkor írta háromkötetes művét: Confesiuni filozofice. Nagybányán katolikus újságot adott ki, mint görög katolikus pap, tevékenységének legjavát a máramarosi Şişeşt-en (Lacfalu) fejtette ki, ahol templomot építtetett. Szatmáron van emléktáblája, sugárútat neveztek el róla, a városközpontban monumentális szobra látható, de van szobra Nagykárolyban, Apában is. Apában iskolát neveztek el róla, szülőfalujában emlékháza van, a Szatmár megyei Börvely község egyik faluja (Lucăceni) is az ő nevét viseli.

 

Lugossy József                        1812-1884, tanár volt, nyelvész, archeológus, a MTA tagja. A szatmárnémeti református egyház papja volt, majd Máramarosszigeten, Debrecenben tanított. Főműve a Magyar csillagászat.

 

Lükő Béla dr.                          1883-1936, szatmári sebészorvos, a szatmári modern egészségügy, kórház megalapítója, igazgató főorvosa volt. Nevét a városban utca őrzi, szobra (Csapó Sándor alkotása) a városi kórház előtt látható, ez műkőből készült 1941-ben. Síremlékét Popp Aurel tervezte, a vasút melletti református temetőben látható.

 

Magyar Bálint                         1886-1957, római katolikus pap volt, Szaniszlón, Nagysomkúton dolgozott. Jelentős a költészete, műfordítói tevékenysége. Hét kötete jelent meg.

 

Maior Grigore                         1715-1785 teológus, görög katolikus püspök. Szatmári vonatkozású adat, hogy Tasnád Szarvadon született. Ez a Szilágyságban van, de jelenleg Szatmár megyéhez tartozik Erdély püspöke volt, ebben a funkcióban sokat tett egyházi és tanügyi vonalon. Az újközponti plakettek egyikén olvasható a neve

 

Majoros Károly                       1870-1901, festőművész volt, Szatmáron született, rajztanárként ugyanitt működött, valószínűleg a székesegyház szentélye mennyezetképének és a Szent István valamint a Szent János oltárképek szerzője

 

Makár Alajos                          1927-1989, festőművész volt. Nagykárolyban született, a tevékenységét elsősorban Kolozsváron fejtette ki, de Szatmáron, Nagykárolyban is rendezett egyéni tárlatokat.         

 

Maniu Iuliu                              1873-1953, erdélyi román politikus, a Román Nemzeti-Parasztpárt elnöke, több alkalommal Románia miniszterelnöke. Kolozsváron, Budapesten és Bécsben végzett jogi tanulmányokat, Romániában a Görög Katolikus Egyház ügyvédje volt, 1906-ban képviselő a Magyar Parlamentben. 1947-ben a pártot feloszlatták, letartóztatták, internálták, ahol 1953-ban meghalt.

 

Marchiş Otilia                          1873-1971, Bölönyi Györgyné, Ady Itókának nevezte. Román származású írónő, Homoródon született, iskolatársa volt Kaffka Margitnak Nagykárolyban. Ady életrajzírója, Roden, Brâncuşi köréhez tartozott, Anatole France titkárnője volt, élete végén Hollandiába emigrált, itt halt meg.

 

Marchiş Georgiu                     1836-1884, költő, publicista, Marchiş Otilia édesapja. Pesten a Familia lapban közölt verseket, írásokat, akárcsak Mihai Eminescu. Az újközponti plakettek egyikén van a neve. Vulturescu könyvében Marchiş George néven szerepel, de használta a Georgiu Marchişiu nevet is.

 

Marcu Ioane                            1831-1886, görög katolikus pap, főpap volt Szatmárnémetiben. Iskoláknál olvasóköröket szervezett, papként a püspöki palota melletti (azóta lebontott) régi görög katolikus templomban dolgozott.

 

Mándy Laura                          1906-1993, festőművész volt, a nagybányai szabadiskolában tanult. A nyolcvanas, kilencvenes években Szatmáron élt, több szatmári csoportos kiállításon szerepelt, egyéni kiállításokat rendezett.

 

Mărăşeşti-Tisza emlékmű       A városközpontban állított első világháborús emlékmű volt. Mint művészi alkotás nem tartozott a kiváló köztéri munkák közé, ez is a lebontott szobrok egyike.

 

Mărcuş Ştefan                         Művész és történész volt az egyik újközponti emléktábla szerint (1886-  ? ). Valójában ügyvéd volt és színházügyi felügyelő Szatmárnémetiben. Érdekes, hogy az emléktáblán nem ismerik a halála évét, Vulturescu könyvében viszont szerepel az adat: 1907. Elsősorban a szatmári színházi élettel, színháztörténettel foglalkozott írásaiban.

 

Markovits Rodion                   1884-1948, író, jogász, újságíró volt, Szatmárnémetiben ügyvédként dolgozott. Ismertebb kötetei: Szibériai garnizon, Sánta farsang stb. Az újközponti plakettek egyikén olvasható a neve.

 

Makray József                         A székesegyház karzatán elhelyezett emléktábla felirata szerint 1912-1915 között volt itt orgonista.

 

Mátray Lajos                           1859-1937, tanár, író, a református főgimnázium tanára, a szatmári Kölcsey Kör létesítője (1891). 1892-ben az ő alkalmi színdarabjával nyilt meg a máig használatban lévő színházépület. Igen jelentős költészete és irodalomtörténeti munkássága is.

 

Medrea Cornel                        1877-1964, szobrászművész volt, ő készítette 1936-ban Szatmárnémeti számára a Vasile Lucaciu-szobrot. Ez az alkotás a legjelentősebb műve és a két világháború közötti román szobrászat egyik kiemelkedő alkotása.

 

Meszlényi Gyula                      1832-1905, szatmári püspök volt 1887-1905 között. 24 templomot építtetett, iskolákat alapított, irodalmi kört szervezett, politikai és társadalmi lapot indított. Ő ajándékozta a városnak 1904-ben a Tűzoltótornyot, létrehozta a püspöki képtárat. Kiadatta Hám János szentbeszédeit, számos cikk, tanulmány szerzője volt.

 

Mezey József                           1823-1882, festőművész, Bem oldalán részt vett a szabadságharcban, Petőfi barátja volt. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében több mint 50 oltárképet festett a szabadságharc leverése után.  Hám János (1827-1857) püspöksége idején történik mindez, a nagy építkezések, átalakítások korában. Ekkor fejezik be a székesegyházat, megépül a Zárdatemplom, a püspöki palota, a csomaközi templom, radikális átalakítások, felújítások zajlanak Nagybányán, Máramarosszigeten és még hosszan sorolhatnám. Égető szükség van nem egy, hanem több jó festőre is, így kap megrendeléseket Pesky József és így dolgoznak bécsi festők vagy Lotz Károly is az egyházmegyében.

 

Mészáros János                       1906-1977, római katolikus pap, író volt. Tárcákat, novellákat, jegyzeteket, verseket, irodalomtörténeti és társadalmi tematikájú cikkeket írt szatmárnémeti lapokba, több kötete jelent meg.

 

Miclea Ioan                              1902-1982, görög katolikus pap, filozófus volt, az újközponti emléktáblák egyikén olvasható a neve. Több egyházi, filozófiai kötet szerzője volt, Szatmár megyében születetett, élete, tevékenysége azonban más erdélyi városokhoz: Balázsfalvához, Nagyszebenhez, Kolozsvárhoz kötődik.

 

Mikó Ervin                              Szamosborhídon, Szatmár megyében született 1919-ben, a középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, újságírói tevékenységét a Szamos munkatársaként kezdte, nyugdíjaztatásáig a kolozsvári Utunk munkatársa volt. Több kötete jelent meg, az újközponti plakettek egyikén olvashatjuk a nevét.

 

Misztótfalusi Kis Miklós         1650-1702, a leghíresebb magyar nyomdász, de ugyanakkor író is volt. Szatmár vármegyében, Misztótfalun született.          

 

Mohy Sándor                          1902-2001, festőművész, egyetemi tanár, prorektor, Kolozsvár díszpolgára, az erdélyi képzőművészeti élet meghatározó személyisége. Gyermek- és ífjúkorát Szatmárnémetiben töltötte, évekig a református gimnázium rajztanára volt. Szatmáron különböző magángyűjteményekben valamint a múzeum tulajdonában közel száz festménye van, ezekből 2002-ben, volt munkahelyén a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban rendezett kiállítást a család. Cikkek, tanulmányok szerzője, kötete jelent meg a hetvenes években Kolozsváron Műhelynapló címmel.

 

Moisil Grigore                         1906-1973, matematikus, egyetemi tanár, akadémikus volt. Tulcea-n született, Kanadában halt meg, a romániai informatika megteremtőjeként, atyjaként tisztelik. Nincsenek szatmári kötődései, iskolát neveztek el róla városunkban, az 1-es számú Általános Iskola (Rákóczi utcai Általános Iskola) viseli a nevét.

 

Moore Henri                            1898-1986, angol szobrászművész, az absztrakt irányzat képviselője, a XX. század európai művészetének meghatározó egyénisége volt.

 

Muzsnay Árpád                      1941-ben, Szatmárnémemtiben született, tanár, újságíró, az EMKE alelnöke, RMDSZ tisztségviselő. Számos magyar vonatkozású szatmári szobor, emléktábla állításának, irodalmi megemlékezések, szimpóziumok kezdeményezője.

 
 



Facebook

Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Január >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      


Statisztika

Online: 8
Összes: 377838
Hónap: 9256
Nap: 333