Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


05. Prága, Szent Vitus székesegyház

2012.07.28

EURÓPA HÍRES KATEDRÁLISAI 5.

 

SZENT VITUS SZÉKESEGYHÁZ, PRÁGA

 

Prága gyönyörű, tiszta, a turisták fogadására messzemenően berendezkedett vendégváró világváros, tele építészeti, kultúrtörténeti értékekkel, szép terekkel, szobrokkal. Úgy adódott, hogy életemben először egy nyugat-európai körút alkalmával, Bécs, Salzburg, Strasbourg, Párizs, Brüsszel meglátogatása után juthattam el rövid időre a cseh fővárosba, amely múltjával, szobraival, tereivel, megszámlálhatatlan tornyával, a várnegyeddel, hangulatos utcáival, vendéglőivel, a Károly-híd barokk szobraival lenyűgöző benyomást tett rám. Semmivel sem éreztem kevesebbnek a nyugati metropoliszoknál, sőt. Nagyon sok német művész, építész, politikus is dolgozott ebben a városban, alkotásaik nyomai lépten-nyomon felismerhetőek.

Prága legnagyobb római katolikus templomának teljes neve Szent Vitus, Vencel és Adalbert, de mindenki csak Szent Vitus néven emlegeti. A névadó tulajdonképpen az első cseh szent, ifjú ókeresztény vértanú, a tizennégy segítő szent egyike.

A székesegyház a Hradzsinban (várnegyedben) van, a 14. század közepén kezdték építeni, előtte már két kisebb templom állt ugyanitt. A legtöbb katedrálissal ellentétben itt már a kezdetektől ismerjük az építészek neveit: Arrasi Mátyás, Peter Parlér. Háborúk, tűzvészek akadályozták évszázadokon át a hatalmas építmény véglegesítését, ma is ismert formáját csak a 19. század második felében kezdeményezett építkezés során kapta, ekkor és a 20. század elején épült a mai főbejárat és a teljes nyugati homlokzat. Az óriási rózsaablakot, amely a két torony között, a főbejárat felett látható, a múlt század húszas éveiben tervezte egy cseh művész.

Hatalmas épület, teljes hossza a kápolnákkal együtt 124 méter, a főtorony magassága közel 100 méter. Kuriózumnak számít, hogy a modernkori műszaki felújítások irányítóinak a szobrai is megtalálhatóak rajta. Csak 1929-ben szentelték fel, ez a több mint fél évezrede készülő templom befejezésének éve.

A székesegyház Csehország legfontosabb temploma, a cseh királyok nyughelye és a gótikus, illetve neogótikus stílusok kiváló építészeti példája. A neogótikus főoltár a 19. század második felében készült, előtte fehér márványból faragott reneszánsz síremlék van, rajta középen I. Ferdinánd sírjával. Ő német-római császár, magyar és cseh király volt. A templom egyik legszebb külső díszítőművészeti alkotása egy játékos vonalvezetésű aranyozott ablakrács, amely felett a császári címer látható.

Itt nyugszik többek között Nepomuki Szent János, akinek tisztelete széles körben elterjedt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében is. Számtalan szobor, festmény ereklye utal rá, a gilvácsi valamint a lajosvölgyhutai római katolikus templomot például az ő tiszteletére szentelték fel.

Csehország, Prága viszonylag közel van, ezért elég sok magyar vonatkozású alkotás található a templomban vagy annak a környékén, de találhatunk Prágában a román nagykövetség épületén többek között M. Viteazult ábrázoló feliratos domborművet is.

A templom reneszánsz stílusú orgonakarzatán vezényelte többek között Liszt Ferenc Esztergomi miséjét. Sokan vitatják Liszt nemzetiségét, tény, hogy az apja magyar, az anyja osztrák származású volt, tehát joggal lehetünk rá mi is büszkék.

A templomnak 24 oldalkápolnája van, a cseh koronázási ékszereket is ezek egyikében, a Szent Vencel-kápolnában őrzik. Az önszántából lemondott Báthori Zsigmond erdélyi fejedelmet is ide temették, miután életének utolsó tíz évét, az 1613-ban bekövetkezett haláláig Csehországban töltötte. Sírja a Szent Zsigmond-kápolnában található. Báthori Zsigmond életének különben szatmári vonatkozásai is vannak, a keresztesi ütközet után állítólag a mi környékünkön pihentette táborát.

A kolozsvári testvérpár, Márton és György által készített Szent György-szobor eredeti példánya a székesegyház szomszédságában, a Hradzsin udvarán látható. Ez 1337-ben készült, a két erdélyi művész egyetlen általunk is ismert alkotása, bár korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy több magyar szentről (István, Imre, László) is volt szobruk. A prágai alkotásról I. Ferenc József osztrák császár készíttetett gipszmásolatot, ennek alapján öntötték Budapesten 1904-ben azt a bronzszobrot, amely Kolozsváron 1960-ig az Egyetemi Könyvtár épületének közelében volt látható, most a Farkas utcai református templom előtti téren áll. Kevesen tudják, hogy a testvérpár Kolozsváron születtek ugyan, de a család eredetileg nagyváradi származású volt.

A kolozsvári másolat nem az egyetlen, Budapesten három is található belőlük, de Szegeden és 2012-től Sepsiszentgyörgyön is látható a szoborból egy-egy példány. Mit bizonyít mindez? Többek között azt, hogy a kiváló alkotások népszerűségét nem csorbítják a századok, valamint azt is, hogy sokan, hosszú ideig eleve helytelenül ítélték meg a monarchia nemzetiségi politikáját.

A későbbi történelmi torzítások, mesterségesen táplált ellenségeskedés, gyűlölet miatt ma már nehezen érthetjük meg többek között a magyar vonatkozású emlékek osztrák ápolását, pedig erre a fentiek mellett számos pozitív példát sorolhatnánk még. Ugyancsak Ferenc József jóváhagyásával rehabilitálták, temették újra 1904-ben II. Rákóczi Ferencet a kassai székesegyházban. Ekkor merült fel ugyanott a rodostói ház hasonmása felépítésének gondolata, amely szintén osztrák császári jóváhagyással, támogatással valósult meg. A sír és a ház ma is látogatható Kassán, sajnos az idegenvezetők nem tudnak magyarul, ezért jó, ha még odahaza utána olvas az érdeklődő az eseményeknek. A fentiek is szemléletesen igazolják — többek között a szlovák hatóságok számára is — hogy van kiktől tanulnunk ma is európai gondolkozásmódot, egymás hagyományainak, értékeinek méltó megbecsülését.

                                                                                               

 


 

 

Képek jegyzéke

 

01.  A prágai városháza 600 éves, híres órája

02.  A Mihai Viteazul dombormű Prágában

03.  A viszonylag új homlokzat az ikertornyokkal

04.  Díszes vasrács, fölötte a császári címerrel

05.  A főhajó

06.  Kilátás a toronyból

07.  A prágai Szent György-szobor

 

A mappában található képek előnézete 05. Prága, Szent Vitus székesegyház

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.