Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


08. Farkas utcai templom

2012.11.12

EURÓPA HÍRES KATEDRÁLISAI 8.

A KOLOZSVÁRI FARKAS UTCAI TEMPLOM

Talán nem olyan sokak által ismert, látogatott ez a hely, mint a kicsit régebbi és központi fekvésű Szent Mihály-templom, de impozáns méreteit, történelmi, kultúrtörténeti jelentőségét tekintve, ez is híres templomaink egyike (01). A ferencesek számára kezdték építeni Mátyás király és Báthori István erdélyi fejedelem támogatásával, a 16. század elején már készen állt a mellette létesített két kolostorépülettel együtt.

A protestantizmus térhódításával a reformátusok fegyverrel foglalták el a templomot, néhány évtizeddel később a jezsuitáké lett, majd az unitáriusok ostromolták, rombolták.

Bethlen Gábor idején a reformátusok egy kollégium létesítésére kapták meg a romos templomot, ami végül Gyulafehérvárra került, és e miatt csak kicsit később, I. Rákóczi György idején valósulhatott meg a templom újjáépítése. Ekkoriban tornya is volt a szentély mellett, amelyet a későbbiekben a rossz alapozás, statikai gondok miatt le kellett bontani.

A későbbiekben még sok mindent megélt épületet a 20. században két alkalommal is restaurálták, a század elején, illetve az ötvenes, hatvanas években. Az átfogó restaurálások alkalmával a kerengő megmaradt részeiből református levéltárat alakítottak ki. Napjainkban is zajlik itt a munka, a templom tetőszerkezetét javítják, újítják fel

Az épülethez legendák is kötődnek, ilyen Mikola Boldizsár ferences szerzetes története, aki élete árán próbálta feltartóztatni az ide özönlő, ostromló reformátusokat. A történet szavahihetőségét egy, a 20. század közepe táján feltárt 16. századi sír is alátámasztani látszik.

Milyen ma ez a patinás épület? A tér végén, az előtte álló fák lombjaitól takarva, két oldalán beépített környezetével nem igazán érvényesülnek a hasonló korú erdélyi példákhoz képest impozáns méretei (60 méter hosszú, boltozata 19 méter magas), bár mérműves ablakai, támpillérei, a csiszolatlan felületű építőkövek keresetlen egyszerűsége, a háromszög alakú magas oromzat lenyűgöző hatása vitathatatlan. Az összhatást kiemeli, felerősíti az előtte álló Szent György-szobor, amely — mint már említettem a Szent Vitus katedrális bemutatása kapcsán — a Prágában őrzött eredeti mű késői, alig százéves másolata, de ezt a lényegtelennek tűnő tényt ma már szerencsére csak kevesen ismerik. Arra viszont valóban büszkék lehetünk, hogy az eredeti mű alkotói kolozsvári szobrászok, Márton és György voltak.

Az épület baloldalán látható kis utcában, a templom közvetlen közelében van néhány, a református parókia tulajdonában lévő régi épület, valamint a Barabás Miklós Céh székháza is, amelyben a felújítás óta általában erdélyi magyar képzőművészek tárlatait lehet megtekinteni.

Tartós élményt jelent a templombelső terének látogatása, tulajdonképpen itt ébredhetünk rá arra, hogy ez az épület nem csupán építészeti, művészettörténeti szempontból érdekes, hanem erdélyi történelmünk, kultúrtörténetünk egyik meghatározó jelentőségű központja volt a századok során.

A belső tér könnyen áttekinthető, hiszen egyetlen hajóból, a nyolcszög alakú szentélyből, valamint a viszonylag kisméretű karzatból áll. Mi az, ami legelőször feltűnik az ide érkezőnek? A padokat és a falakat díszítő száznál is több nemesi címer és emléklap (05). Az itt olvasható nevek között nemzetiségi történelmünk kimagasló családjait, személyiségeit ismerhetjük fel: Apafi Gergely, Bánffy Miklós, Bethlen Gábor, Kemény Domokos, Mikó Katalin, Rhédei Farkas, Teleki Ádám, Toldalagi Mihály, Wass Albert, Wesselényi Ferenc és még hosszan sorolhatnánk. Erről A kolozsvári Farkas utcai templom címerei címmel (Entz Géza, Kovács András, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996) egy szép és átfogó kiadvány jelent meg, amely minden érdeklődő számára pontos információkkal szolgál.

Nemzetiségi történelmünk nagyjaira nem csak címerek emlékeztetnek, hanem a templombelsőben egy fejedelmi síremlék is, amelyet Kós Károly tervezett. Itt őrzik I. és II. Apafi Mihály, Bornemisza Anna, Bethlen Kata földi maradványait.

Külön említést érdemelnek a karzatot tartó oszlopok levélmintás oszlopfői (06), valamint a karzat mellvédjének gótikus díszei.

A templom akusztikája kitűnő, 18. századi, többször átalakított, felújított orgonája nívós koncertek tartására is alkalmas.

A berendezési tárgyak közül kiemelkedő jelentőségű az erdélyi virágmintás szószék, amelyen a feltételezések szerint több kiváló hazai és külföldi mester is dolgozott.

Korunk szinte minden épületét kíméletlenül elcsúfító spontán falfirkái a védett, történelmi épületeket sem kímélik. Ennek betudhatóan az egyik támpilléren feltűnik itt többek között az ismert kolozsvári futballcsapat neve is (07).

                                                                       

Kép és szöveg: Muhi Sándor

 

Képek jegyzéke

01.  A Farkas utcai református templom

02.  Az előtte álló Szent György szobor az eredeti másolata a monarchia korából

03.  A templombelső

04.  A karzat

05.  Nemesi címerek az előkelőségek karosszékei felett

06.  Levélmintás oszlopfő

07.  Falfirkák a támpilléreken

 

 

 


 

 

A mappában található képek előnézete 08. Farkas utcai templom

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.