Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


09. Esztergomi Bazilika

2013.01.15

EURÓPA HÍRES KATEDRÁLISAI 9

AZ ESZTERGOMI BAZILIKA

Úgy 7-8 éve volt alkalmam hosszabb ideig szemügyre venni a bazilika épületét, a kincstárat, a közelben álló érseki palotát, a Keresztény Múzeum kincseit és meggyőződéssel állíthatom, hogy az a hatalmas lendület, ambíció, amellyel az épületegyüttest létrehozták, ma is maradéktalanul érvényesül, hat. A templom a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére épült az egykori vár területén, olyan helyen, amelyen már Szent István korában is templom állt. 1856-ban szentelték fel.

A különféle szórólapok, ismertető füzetek szerkesztői szeretik emlegetni a rekordokat, ezért minden alkalommal emlékeztetik az olvasót arra, hogy ez Magyarország legnagyobb és legmagasabb egyházi épülete, amelyben a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe található. Ez természetesen nagyon meggyőzően, sőt előkelően hangzik, a valóság viszont az, hogy a Mária menybevitele című oltárkép hatalmas ugyan, de nem eredeti alkotás, hanem másolat. 1856-ban egy velencei művész kapta azt a felkérést, hogy Tiziano (1485-1576) alkotását nagyítsa fel a bazilika számára. A festő kis módosításokkal, jó szakmai színvonalon, maradéktalanul eleget is tett a felkérésnek.

Hatalmas épület, valóban Európa egyik legnagyobb székesegyháza, bár a Szent Péter- bazilikánál vagy a Milánói, Kölni dómnál kisebb. Rudnay Sándor hercegprímás — akinek több arcképe is található a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye tulajdonában — annak idején azt szerette volna, hogy még Bécsben se legyen párja. Négy híres építész tervei alapján készült, közöttük van Hild József is, akinek állítólag a szatmári székesegyház mai kinézetét köszönhetjük. A nagy egyházi építkezések, tervek, megvalósítások kora ez szerte Magyarországon, nagyjából ekkor kezdeményezik a Szent István Bazilika, az Egri Székesegyház építését is.

Az Esztergomi Bazilika klasszicista stílusú, kiegyensúlyozott, harmonikus, nyugodt monumentalitást tükröző épület, magaslaton helyezkedik el, így távolról és közelről egyaránt jól érvényesül monumentális hatása. Az eredeti elképzelések jóval grandiózusabbak voltak. A tervezők a vár teljes területét szerették volna egy hatalmas épületegyüttessel beborítani, de ezt pénzhiány miatt sem akkor, sem később nem sikerült teljes mértékben megvalósítani.

A főbejárat lenyűgöző, a díszes portálé timpanonja itt nyolc hatalmas, kompozit fejezetű oszlopon nyugszik, a harangtornyok, a hatalmas kupola tovább fokozza ezt a hatást. Az utóbbi átmérője bár jó tíz méterrel keskenyebb a Szent Péter-bazilika vagy a római Pantheon kupolájánál, de még így is óriásinak tűnik.

Az itt dolgozó híres szobrászok közül is ismerősen csenghet néhány művésznek a neve: Marco Casagrande, Ferenczy István, Stróbl Alajos, Zala György. Közülük különösen Marco Casagrande nevére hívnám fel a szatmári olvasók figyelmét. Nagy valószínűség szerint ő, illetve a munkatársai készíthették a mi székesegyházunk eredeti szobrait (Szent Pál, Szent Péter, a Pelikán-kertben található Krisztus-szobor) is.

Két képzőművészeti értékekben gazdag kápolna is található a templombelső terében: a Szent István és a Bakócz-kápolna A bazilika Magyarországon egyedülálló értéke a reneszánsz stílusú Bakócz-kápolna, ide temették annak idején az építő, névadó érseket is.  A terveket állítólag az olasz Andrea Ferrucci készítette ehhez, aki Michelangelo mellett is dolgozott. A kápolna a 16. évszázad elején, az oltár kicsit később készült Itáliában, innen szállították Esztergomba. Túlélte a török uralmat, úgy sikerült számunkra is megőrizni, hogy a bazilika egyik építésze, Packh János mellékoltárként teljes egészében beépítette a templomba. Ez a művelet hatalmas, igényes, aprólékos és térségünkben még nem igazán kikísérletezett feladatnak számított, amit annak idején ragyogóan teljesítettek.

Nem véletlen az sem, hogy Gergely Zoltán, a fiatal kolozsvári szobrászművész, az erdődi Bakócz-mellszobor alkotója a közelmúltban első lépésként ezt a kápolnát tanulmányozta a köztéri alkotása elkészítése előtt.

A máriapócsi kegykép másolata csak később, a törökök kiűzése után került fel a kápolna oltárára, azóta ott látható. Maga a kép természetesen nem illik ebbe a tipikusan reneszánsz közegbe, nyilvánvalóan jelképes jelentéstartalmának, csodatevő erejének köszönhetően maradhatott ennek ellenére évszázadok óta itt.

Több helyen olvastam, hogy a bazilika hatalmas altemploma, kriptája — ahová több híres magyar egyházi személyt is temettek — óegyiptomi stílusban épült. Ezzel a megállapítással művészettörténészként sajnos az óta sem tudtam mit kezdeni. Talán az altemplom nyomasztó monumentalitása, oszlopai idéznek némi, az ókori egyiptomi építészetre emlékeztető jelleget, ennek ellenére, ebben az esetben óegyiptomi stílust emlegetni erős túlzásnak tűnik.

A bazilika épületében látható kincstár, kilátó és emlékhely is, a közelében meg lehet tekinteni a kültéri haranggyűjteményt, van még kiállító terem, vendégszobák és folytathatnám a felsorolást. Nyilvánvaló, hogy ezt a helyet jó 150 éve megálmodói olyan céllal alakították ki, hogy újra a magyarországi római katolikus egyház valódi és egyetlen központjává válhasson, de úgy tűnik, hogy a a megváltozott határok, életkörülmények miatt ezt a szerepkört napjainkban egyre erőteljesebben a fővárosi Szent István bazilika veszi át.

Egészében nagyon sokféle anyag, hatás, iskola azonosítható kívül és belül a hatalmas épületen, főleg itáliai és osztrák mesterek, műhelyek tucatjai dolgoztak a szobrain, díszítőművészeti alkotásain, ennek ellenére a bazilika mégis dominánsan magyar jellegű alkotás, ezt erősítik a magyar szenteket ábrázoló szobrai, a kápolna kegyképe és még nagyon sok olyan jelképes tárgy illetve díszítőelem, amely a főoltártól a kupoláig, a bejárattól a kriptáig lépten-nyomon emlékeztet egyházi és nemzeti történelmünk eseményeire, személyiségeire.

                                                                                               

01.  Az esztergomi székesegyház homlokzata

02.  A portálé oszlopsora

03.  A Szent István szobor

04.  A Bakócz-kápolna oltára

05.  A főoltárkép felnagyított másolat Tiziano festménye után

06.  Az orgona

07.  Szabadtéri haranggyűjtemény

 

 

 

A mappában található képek előnézete 09. Esztergomi Bazilika

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.