Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


17. Szt. Péter-bazilika II.

2013.09.10

EURÓPA HÍRES KATEDRÁLISAI 17. 

Róma, Szent Péter-bazilika II.

A hatalmas belső tér monumentalitása már a 71 méter széles és 20 méter magas előcsarnokban is érezhető, de innen a három központi ajtón a templombelsőbe lépőt addig soha nem látott látvány fogadja. Van még két kapu, a bal szélső a Halál Kapuja (itt viszik ki a halott pápák koporsóját), a jobb szélső a Szent Kapu, amely csak szentévekben használható. Ez utóbbi 2000-ben nyitva volt.

Háromhajós dongaboltozatú templom a bazilika, a kupoláját négy óriási pillér tartja. Alatta van a főoltár, e fölé bronzból készült, csavart oszlopokon álló baldachin, Bernini alkotása magasodik. A belső térben számos mellékoltár, kápolna látható, ezekben remekművek sora, festmények, szobrok, mozaikok tekinthetőek meg. Itt látható többek között Michelangelo Pieta című alkotása, amelyet egészen fiatalon, 25 éves korában készített, és amely rövid idő alatt iskolapéldája lett a hasonló tematikájú szoborkompozícióknak.

Látogatható a bazilika kupolája, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a térre, a városra, valamint az altemploma (grottája), amelyben számos kápolna, pápai síremlék tekinthető meg. Néhány óra alatt az ide utazó természetesen csak nagyon felületes benyomásokat szerezhet, több visszatérés, hetek, hónapok lennének szükségesek ahhoz, hogy kicsit otthonosabb mozogjunk, valóban kiismerjük magunkat ebben a térben, közegben.

Az talán természetes, hogy engem ezúttal is elsősorban a magyar vonatkozások érdekeltek, ilyenekkel a város és a bazilika is bőven rendelkezik. Ehhez sok segítséget nyújtanak Sárközy Péter professzor könyvei, tanulmányai, amelyekben számos római magyar vonatkozásról számol be. Ír a Szent István által alapított egykori római zarándokházról, valamint arról az ókeresztény körtemplomról (Santo Stefano Rotondo) amelynek kolostorában magyar pálosok éltek. Ez jelenleg felújítás alatt áll, amikor ott jártunk még elég rossz állapotú volt az épület. A Szent István név és az ókeresztény templom közötti látszólagos ellentmondás ne tévesszen meg senkit, nem a magyar királyról, hanem a jóval korábban élő mártír Szent Istvánról van szó, ugyanarról a Szent Istvánról, aki egyben a bécsi katedrális névadója is.

1350-ben Nagy Lajos király katonáival szentévi búcsún vett itt részt. Rómában koronázták császárrá Zsigmond királyt, erre a bazilika középső bronzkapujának egyik domborműve emlékeztet. A Római Magyar Akadémia 1928-ban alakult, itt működött a Római Iskola, amelynek többek között Molnár C. Pál és Aba-Novák Vilmos is tagjai voltak, hogy azokról a híres magyar költőkről, írókról, zenészekről se feledkezzünk meg (Jókai Mór, Liszt Ferenc, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Weörös Sándor), akik sok szállal kötődtek a városhoz. Itt volt műterme Markó Károlynak és annak a Tóth Imrének is, aki Itáliában Amerigo Tot-ként vált híressé.

De térjünk vissza a bazilikához, amelynek grottájában található a Magyar kápolna, pontosabban a Magyarok Nagyasszonya elnevezésű kápolna, amelynek Lékai László magyar bíboros kérésére VI. Pál pápa biztosított helyet a hetvenes években, és amely lényegében Szent István akkor 200 éve lebontott kápolnájának, zarándokházának kontinuitása Rómában.

Az altemplomban kialakított kápolna a magyarság ezeréves kereszténységének, a magyar szenteknek állít emléket. A kápolna terveit Gerő László építész készítette. A díszítmény uralkodó elemei Varga Imre szobrászművész (sz. 1923) alkotásai, ezek Szent Istvánt valamint Máriát a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolják. A háttér domborművének főmotívuma az életfa, amelyet honfoglalás kori motívumok egészítenek ki. A kápolnát 20 magyar szent Süttői kemény mészkőből készített domborműve gazdagítja, akik ha valójában nem is mind magyarok, de innen származtak, illetve itt éltek, tevékenykedtek:  Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Margit, Szent László, Boldog Özséb, Szent Adalbert, Szent Gellért, Boldog Gizella, Boldog Dominiki János, Boldog Kinga, Boldog Szalóme, Skóciai Szent Margit, Boldog Piroska, Boldog Erzsébet Szűz, Toulous-i Szent Lajos, Boldog Hedvig, Boldog Magyar Mózes, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Izabella, Boldog Jolánta. Ezek a domborművek is olyan kiváló magyar szobrászok alkotásai, mint Kő Pál, Marton László, Kiss Sándor, Kiss Kovács Gyula és még sorolhatnám a neveket.

A kápolna hátfalán Amerigo Tot a négy egyenlő részre osztott ovális bronzlap szeletein a koronát adományozó II. Szilveszter pápát, Kapisztrán Jánost, a helyet  adományozó VI. Pál pápát, valamint a kápolnát felszentelő II. János Pál pápát örökítette meg.

 

                                                                                    Muhi Sándor

 

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_P%C3%A9ter-bazilika

utazgato.hu/vatikan/vatikanvaros__szentszek_/magyar_kapolna_a_szent_peter_bazilikaban/896

 

Képek jegyzéke

01 A bazilika főhajója

02 L. Bernini baldachinja a kupola alatt áll

03 Ilyen a kupola belülről

04 Michelangelo: Pieta

05 Az egyik mellékoltár

06. A Magyar kápolna Varga Imre szobraival

07. Amerigo Tot domborművei a Magyar kápolnában                                  

 

 

A mappában található képek előnézete 17. Szt. Péter-bazilika II

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.