Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


19. Kassa II.

2013.09.10

EURÓPA HÍRES KATEDRÁLISAI 19. 

A kassai Szent Erzsébet-székesegyház II.

A székesegyház (eredetileg plébániatemplom) öthajós bazilikának készült, a terveket később kereszthajóval egészítették ki, amely növelte az épület befogadóképességét, megváltoztatta alaprajzát, újabb kiegészítő épületrészek, kápolnák létesítését tette lehetővé. Ezzel nagyjából egy időben, 1460 körül épült a Mátyás-torony (a déli, csonka torony) valamint a szentségház, tabernákulum. Az utóbbiról a kassaiak azt állítják, hogy páratlan a maga nemében az egész világon.

Amikor belépünk a templomba, lenyűgöző látvány fogad. Ez nem csupán az egységes, falpillérekkel, pillérköteges oszlopokkal szépen, pragmatikusan tagolt felületeknek, térnek köszönhető, hanem annak is, hogy lépten-nyomon kiemelkedő, egyedi képző- és iparművészeti értékekkel találkozhatunk.

Mint fentebb már említettem, itt van az a 15. századi kőcsipkés, szobrokkal, változatos motívumokkal díszített gyönyörű szentségház, amely a baloldalon betölti szinte a szentély teljes magasságát. Nemcsak a kassaiak, hanem Lyka Károly szerint is Európa legszebb szentségházainak egyike. Jó arányérzék, kitűnő anyag- és technikai ismeret jellemzi minden felületét, de ezek mellett nem hiányzik belőle a stílusjegyeknek az a mesteri ötvözése sem, amely hatásos egységgé képes kovácsolni a részleteket. Azt nehéz lenne megmondani, hogy liturgikus szempontból mennyire használható ez a monumentális díszítőművészeti alkotás, hiszen a tabernákulum aranyozott ajtaja szinte megközelíthetetlen magasságban és helyen van, de ez már nem a mi gondunk. Akik tervezték, századok óta használják, azok biztosan megtalálták erre a gondra a megfelelő megoldást.

A kiemelkedő értékek közül megemlíthető a szárnyas, gótikus főoltár. Ez is Mátyás korában, 1474-1477 között készült a festményekkel együtt. Hatalmas méretű, 12,5 m magas és nyitott szárnyakkal több, mint 8 m széles. A magassága túlnyomó részét a míves faragású, gazdagon aranyozott, szobordíszes oromzat adja, amely a távolból szinte áttetszően légiesnek hat.

A központi szekrény három rekeszében, szépen faragott, festett szobrokat láthat az érdeklődő, ezek Jézust, Keresztelő Szent János édesanyját, Erzsébetet, valamint Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják. A szobrok úgy 2 méteresek lehetnek. A kettős, dupla szárnyakon 48 különálló táblakép van, ezekből a külső szárnyakon 24 kép Krisztus szenvedéseinek jeleneteit mutatja be, ezen kívül láthatunk még itt 12 jelenetet Árpád-házi Szent Erzsébet életéből, valamint 12 epizódot Mária életéből, Jézus gyermekkorából.

Kicsit leegyszerűsítve, lényegében egy multifunkcionális, magas művészi színvonalon, hittel, áhítattal kivitelezett didaktikai eszközről van szó, amely segítségével a különböző egyházi ünnepek alkalmával szemléletesen el lehetett magyarázni a híveknek a bibliai történeteket, eseményeket. A szárnyakat sarokvasakkal rögzítették, a kicsinynek tűnő táblaképek valójában elég nagyok (125/80 cm), de a szentély méreteihez, a hatalmas, színes üvegablakokhoz képest szinte eltörpülnek.

A kiváló szerzőket sajnos nem ismerjük, csak annyit tudunk róluk, hogy hárman voltak, és számos kortársukhoz hasonlóan, őket is csak az alkotásuk alapján lehet azonosítani. Az alkotó valójában nem is volt nagyon fontos abban a korban, hiszen az egyházművészet a szó szoros értelmében közkincsnek számított. Amikor korunkban újból azzá válik majd a képzőművészet — és erre az utóbbi gyors kommunikációs váltásoknak köszönhetően minden esély adott — a szerző kiléte magától értetődően újból érdektelenné válhat.

A közelmúltban megjelent, a templomot bemutató kétnyelű ismertető (Peter Zubko, Alexander Jironsek: A kassai Szent Erzsébet-székesegyház) egész oldalas reprodukcióval hívja fel a figyelmet az itt őrzött monstranciára, úrmutatóra. Ezt zománcképek díszítik, Lőcsén, Szilassy János műhelyében készült a 18. században, akárcsak a Szatmár megyei, kaplonyi úrmutató. Megítélésem szerint az utóbbi, vagyis a mienk szebb.

Mint azt már máshol is leírtam, a Monarchia nemzetiségi politikájának a része volt Rákóczi hamvainak hazahozatala, ugyanúgy, mint a rodostói ház hasonmásának megépítése, a prágai Szent György-szobor sokszorosítása és még sorolhatnám a példákat.

II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak a hamvait 1906-ban helyezték el a kriptában, rajta kívül még Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Esterházy Antal gróf, Sibrik Miklós ezredes kapitány, Bercsényi Miklós és Csáky Krisztina grófnő nyugszik itt. Valahányszor meglátogattam ezt a helyet, a szarkofágokat nemzeti szalagos koszorúk özöne borította. A kripta lejáratánál van egy rendkívül hatásos, kifejező szobor. Ezen egy személytelen, csuklyás, térdeplő alak, (szerzetes vagy pap) pajzsot tart maga elé, amelyen a Rákóczi család címere látható.

A közelben, az északi falon látható egy kifejező, hatásos falfestmény is, Dudits Andor alkotása, amely a II. Rákóczi Ferenc epitáfuma címet viseli. Lényegében egy díszes keretű, feliratos képről van szó, amely a fejedelem emlékét őrzi, dicsőíti. A mű 1914-ben készült, és a múlt századforduló legjobb történelmi festményeinek hangulatát, azok magas művészi színvonalát, igényességét juttatja eszünkbe.

Írásom vége felé kicsit elgondolkoztam azon, hogy mit nézek majd meg figyelmesebben legközelebb, ha újra arra járok, de ezt ezúttal sem sikerült előre eldöntenem. Az ismerkedésnek ebben a szakaszában én azt hiszem, a legjobb, ha átadjuk magunkat a spontán felfedezések örömének, hosszú távon ezek bizonyulnak a legtartósabbaknak, leghitelesebbeknek.  

 

                                                                        Kép és szöveg: Muhi Sándor

 

Képek jegyzéke

 

01.  A hangulatos templombelső

02.  A mennyezet

03.  A szentély

04.  A „világ legszebb tabernákuluma”

05.  II. Rákóczi Ferenc epitáfuma

06.  A fejedelem kőkoporsója

07.  A Rákóczi család címere

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete 19. Kassa II.

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.