Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


20. Sárospatak I.

2013.11.17

EURÓPA HÍRES KATEDRÁLISAI 20. 

A sárospataki Vártemplom 1. 

Sárospatak, gyönyörű, ismert település Magyarország északkeleti részén. Majdnem azt írtam, hogy nagyváros, ha nem tudnám, hogy jelenleg jó, ha 14 ezer lakosa van. Nagyon régi helység, már az őskorban lakott volt.

Híres, a 16. században épült, nemrég felújított várát Perényi Péter építtette, majd később a Dobó és a Rákóczi család birtoka lett. A település vezetői napjainkban hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy városukat széles körben, Európa szerte ismert idegenforgalmi nevezetességgé avanzsálják. Hagyományőrző csapatok közreműködésével szórakoztató várjátékokat, kézműves vásárokat, tárlatokat         szerveznek. Ilyenkor benépesülnek, élettel telnek meg a vár, a templom, a régi iskola környékén a kis utcák       

Ismert, jelentős iskolaváros, a 17. században itt tanított Comenius, az ő nevét viseli a Comenius Tanítóképző Főiskola. A Sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben alapították, szinte egyidős a reformációval, és alapításakor Magyarország egyik legjelentősebb tanügyi intézménye volt. Olyan híres növendékek jártak ide, mint Csokonai Vitáz Mihály, Szemere Bertalan, Tompa Mihály, Kossuth Lajos és még hosszan sorolhatnám az ismert neveket. A kollégium falán, emléktáblán olvashatjuk a hitük miatt gályarabságra húrcolt egykori diákok névsorát. Köztük található Sellyei M. István is, akit Bartók Lajos a szatmári református gimnázium tanári szobájának a falán, közvetlenül a bejárat mellett, kezén, lábán láncokkal örökített meg.

Itt volt Balassi Bálint esküvője, és ebben a városban ajánlották fel a fejedelemséget I. Rákóczi Györgynek. Patakon robbant ki a Wesselényi-összeesküvés felkelése és a vár szolgált lakhelyül II. Rákóczi Ferencnek is. A fentiek ellenére a 20. század második feléig csak mezőváros, ezek megszűnése után nagyközség lett, és meglepő módon csak 1968-ban kapott városi rangot. 

Idegenforgalmi nevezetességei közül nem csak történelmi, hanem új épületek is említhetőek. Nagyon szép, reprezentatív példa erre a művelődési ház, amelyet a híres, Kossuth-díjas építész, Makovecz Imre, a magyar organikus építészet egyik legjelentősebb képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója tervezett. Kellő tisztelettel és érdeklődéssel jártam, fotóztam körbe ezt a különleges építményt, de a kérdésemre, hogy milyen érzés egy ilyen iskolapéldaként emlegetett épületben dolgozni, a könyvtárosok azt mondták, hogy a belső tér nehezen fűthető, gondok vannak a szellőztetéssel és a megvilágítással is. Bizony nem diadalmenet felénk sem azok élete, akiknek egy „műalkotás” belső terében van a munkahelye.

Többször jártam Sárospatakon és minden alkalommal sikerült valami újat, érdekeset felfedeznem. A fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy tipikusan református településről van szó, de ez korántsem egyértelmű, hiszen többek között itt született II. Endre magyar király leánya is, akit Árpád-házi Szent Erzsébetként tisztelünk. A szent itteni életére Varga Imre szoborcsoportja (1985) is utal a vártemplom, a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt templom, Szent Erzsébet-templom, bazilika minor előtti téren. Varga, kortárs képzőművészetünk egyik legnagyobb hatású magyar szobrásza egyesek szerint azt a jelenetet ábrázolja, amikor Erzsébet férjével, a türingiai őrgróffal Wartburg várába indul. Másoktól azt hallottam, hogy a jelenet épp az ellenkezőjéről, a hazaérkezésről szól. Mindenképpen kifejező, bensőséges, megható szoborcsoport ez, amelyen a két, kamaszkorát alig maga mögött tudó fiatal megváltoztatta a tér hangulatát. A szobrász nagy erénye, hogy a gyakran patetikusnak, felemelőnek, mérföldkőnek szánt jeleneteket is emberközelbe tudja hozni, talán emiatt szinte kortársainknak érezzük a 800 éves esemény karakteres, minden megszépítési kísérlettől mentes szereplőit.

A gótikus templom a 16. század első felében épült, Észak-Magyarország egyik legnagyobb csarnoktemploma, amely nem csupán tekintélyes külsejével, hanem történelmi és egyházművészeti értékeivel is felhívja magára a figyelmet. 2007-ben, a Szent Erzsébet év alkalmával kapott bazilika minor rangot. Ez olyan kiemelkedő besorolás, amellyel térségünkben többek között a nagyváradi Szent László-templom is büszkélkedhet.

A közelében álló Árpád-házi Szent Erzsébet Házban nagy hozzáértéssel, áldozattal és lelkesedéssel létrehozott római katolikus egyházi gyűjtemény tekinthető meg, amelyben a korhű ruhában öltözött, rendkívül tájékozott, szimpatikus munkatárs népszerűsítette az itt látható egyházi, történelmi és művészettörténeti értékeket, liturgikus tárgyakat, eszközöket. Nagyon fontosak ezek a gyűjtemények, amelynek megtekintése alatt büszkén gondoltam arra, hogy mi szatmáriak is rendelkezünk néhány éve hasonlóval.

A templom előtti téren még az ásatások során előkerült kis, 12. századi körtemplomnak a maradványai vonják magukra a figyelmet, amelyben nagy valószínűséggel Árpád-házi Szent Erzsébetet is keresztelték. Már az apró méretek miatt is megható megállni keresztény hitvilágunk első évszázadainak egyik tanújánál. Tiszteletet ébreszt ez is, meg főleg az a gondoskodás, szeretet, tudás, áldozatkészség, amellyel kortársaink a nem mindig kedvező gazdasági körülmények között is az értékeikhez viszonyulnak.

                                                                                    kép és szöveg: Muhi Sándor

 

 

Képek jegyzéke

 

01.  A Sárospataki vár részlete

02.  Sárospatak híres diákjai

03.  A gályarabságra húrcolt egykori diákok névsora

04.  A Vártemplom

05.  Szent Erzsébet Ház

06.  Az egyházi gyűjtemény egyik terme

07.  A szoborcsoport, hátérben a körtemplom maradványaival

 

 

 

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete 20. Sárospatak I.

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.