Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


01. Visszatekintő

2012.12.29

 

Visszatekintő, képzőművészeti tevékenység

saját rajzok, garfikák

szatmári arcképek

boritok--plakatok--szorolapok

 

1945. május 28-án született Szatmárnémetiben, polgári családból. Édesapja jogász, édesanyja könyvelő. Az apa a kommunizmus kezdeti éveiben nem hajlandó ártatlan embereket elítélni, ezért lemond bírói állásáról, és felkészültségéhez méltatlan, rosszul fizetett munkákat vállal. A család házait, földjeit államosítják.

Szatmáron végzi elemi és középiskolai tanulmányait, közben 12 éves korától délutánonként a helyi Népművészeti Iskolában tanul festeni, rajzolni.

Az érettségi vizsga (1963) után a kolozsvári Pedagógiai Intézet képzőművészeti fakultásán szerez rajztanári oklevelet, 1966-ban. A nyári vakációkban téglagyári segédmunkásként dolgozik, templomfestést vállal stb.

A kötelező katonai szolgálat letöltése után másfél évig a Szatmár megyei Aranyosmeggyesen tanít rajzot, nyaranta autóstoppal járja az országot

1968-tól a szatmári 10-es számú Általános Iskola rajztanára, ettől az évtől bekapcsolódik a Szatmár megyei képzőművészeti életbe, rendszeresen részt vesz valamennyi közös tárlaton.

  Az első egyéni kiállítását 1969-ben rendezte Szatmárnémetiben, a színház előcsarnokában

1970-től József Attila, Franz Kafka stb. verseit, írásait illusztrálja, képet ajándékoz A Hét képtárának.

1971-ben kap egy kis szobát a Képzőművészek Szövetségének Szatmár Megyei Fiókjától a 14-es lakónegyedben, amelyet majdnem két évtizeden keresztül műteremként használ. Részt vesz az országos grafikai tárlaton, amelyet Galacon rendeztek.

1973-tól közöl írásokat a helyi és központi lapokban. Újabb országos tárlaton szerepel, ettől az évtől teljesíti a Román Képzőművészek Szövetségi tagságának feltételeit, de kérelmeit politikai okokból, minden indoklás nélkül rendre visszautasítják, a rendszerváltásig útlevelet sem kap.

 1973-ban Bukarestben, a Petőfi Sándor Művelődési Házban rendez egyéni tárlatot.

1975-ben kiállítást szeretne rendezni a Bohócok sorozatából, ezt betiltják, majd néhány hét múlva a Régi színészek címmel engedélyezik.

1978-ban kezdi közölni a Szatmári Hírlapban Ágopcsa Mariannával a Hétköznapi esztétika című sorozatot. Ebben az évben nyeri el az Ifjúmunkás országos karikatúra- pályázatának az első díját, később Új Élet-díjban is részesül.

1978-1982 között elvégzi a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézet művészeti muzeológia szakát, ezzel főiskolai rajztanári diplomáját egyetemire egészíti ki, és műkritikusi képesítést is szerez.

1979-ben feleségül veszi Ágopcsa Marianna művészettörténészt, újságírót. Lányuk, Csilla 1979 novemberében születik. Az Ifjúmunkás külső munkatársa, rendszeresen közöl itt cikkeket, amelyeket általában saját rajzaival, kompozícióival illusztrál.

1979-1982 között több tucatnyi karikatúrát közöl az Új Életben, Ifjúmunkásban, Szatmári Hírlapban, több országos tárlaton szerepelnek a munkái.

1984-ben egyes tanügyi fokozatot szerez, ebben az évben egyéni kiállítást rendez a szatmári Galériában. A tárlat anyaga absztrakt kompozíciókból, valamint a gyermekrajzok világát idéző rajzokból, monotípiákból áll.

Balla Józsefről szóló kismonográfiája 1985-ben jelent meg a bukaresti Kriterion Kiadónál. Ettől az évtől egyre gyakrabban publikál képzőművészeti tárgyú írásokat.

1987-ben a Kriterion Kiadó felkérésére hozzákezd az Erdős I. Pál kismonográfia megírásához. Könyvét befejezi, de az 1989-es fordulat után a kiadó, mint „aktualitását vesztett témát”, nem jelenteti meg.

Az 1989-es fordulat után a Román Képzőművészek Szövetségének teljes jogú, végleges tagja lesz, rá két hónapra a Szatmár megyei fiók elnökévé választják, az országos vezetőség tagja, de rövidesen lemond a tisztségeiről.

1990-től néhány évig a frissen alakult szatmári pedagógiai líceumban tanítja a képzőművészeti nevelés módszertanát

1992-től több mint három éven keresztül dolgozik a Szatmári arcképek sorozatán, amely jelenleg több mint 200 portrét tartalmaz. Ezek jó részét a Szatmári Friss Újságban  közli. Ettől az évtől vesz részt a magyarországi Hejcei Nemzetközi Alkotótábor tevékenységében, kiállításain. A véndiák-találkozó keretében megrendezi a szatmári magyar művész-tanárok kiállítását a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, amelyen Csapó Sándor, Szatmári Jolán, Mohy Sándor, Olajos Béla, Muhi István és Muhi Sándor alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. A továbbiakban 10 éven át, évente rendez egy-egy nyári tárlatot ugyanitt.

1993-ban Aranykorszak, fénykorszak címmel kiállítást rendez a színház előcsarnokában. Ettől az évtől magyar és román nyelvű fokozati dolgozatok tudományos irányítója képzőművészeti nevelésből, és szakfelügyeleti feladatokat is ellát.

1994-ben Szatmár megye polgárainak szavazata alapján elnyeri a Szent-Györgyi Albert emlékportrét.

1995-ben betölti az 50. évet, ebből az alkalomból retrospektív tárlatot rendez a szatmári Művészeti Múzeumban. Ettől az évtől 1998-ig közli fejezetenként a Szatmári Friss Újságban a Képzőművészeti élet Szatmáron címet viselő kismonográfiáját. Elnyeri a Collegium Transsylvanicum ösztöndíját a Kulcs a vizuális művészetekhez címet viselő tankönyve tervezetével.

1996-ban bekapcsolódik az újraalakult Barabás Miklós Céh tevékenységébe, részt vesz kiállításain. Másodjára is elnyeri a Collegium Transsylvanicum ösztöndíját, ezúttal egy módszertani útmutatóval, amelyet az óvodákban és elemi iskolákban tanító kollégák számára készített.

1997-től kezdi felmérni és feldolgozni a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képzőművészeti anyagát. Ez a munka több mint egy évtizedig tart, űrlapok százait, az épületek, a plébániák történetének részletes leírásait, fotók tízezreit tartalmazza.

1998-tól óraadóként éveken át több főiskolán is tanítja román és magyar nyelven a képzőművészeti nevelés és a kézművesség módszertanát, diplomamunkák, államvizsga- dolgozatok szakmai irányítója.

1999-ben 45 arcképet ajándékoz a református gimnáziumnak, ezek a líceum keretén belül állandó kiállítás anyagát képezik. Egy másik, a szatmári püspököket ábrázoló sorozata a Hám János Iskolaközpontban tekinthető meg. A Szatmári Friss Újságban bemutatja Muhi István Fogságnaplóját, ennek képanyagából kiállítást rendez a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban.

2000 nyarán Olaszországba (Velencébe, Firenzébe, Rómába) utazik.

2002-ben testvérével, Miklóssal, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium akkori igazgatójával kiállítást rendeznek az intézményben Mohy Sándor szatmári, a család tulajdonában lévő festményeiből

2003-ban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége életmű-díjában, Ezüstgyopár-díjban részesül.

2004-ben az RMPSZ Tudományos Tanácsának a tagja lesz, átveszi Szovátán a Teleki Oktatási Központban az Apáczai-díjat, ugyanebben az évben, az egyházmegye érdekében kifejtett tudományos munkája elismeréséül Scheffler János-díjat kap. Meghívják Budapestre a Schola-Orbis tudományos tanácskozására. Előkészíti, megrendezi az egyházmegye jubileumi (1804-2004) kiállítását. Megkezdi közölni román nyelven a szatmári Informaţia Zilei lap mellékletében (Informaţia de Duminică) az Építészet Szatmáron címet viselő kismonográfiáját. Ugyanitt publikálja több részletben a Szatmári arcképek sorozatának egy jelentős részét is.

2005-ben egyéni kiállítást rendez a szatmári Galériában. Ez év nyarán Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában jár. Szatmár új püspöke megbízza a leltár folytatásával, kiegészítésével. Évekig járja két restaurátorral az egyházmegye templomait, plébániáit, fotókat készít, adatokat gyűjt, valamint a begyűjtött anyag feldolgozását, rendszerezését, finomítását végzi. Közben újabb egyházművészeti kiállításokat rendez, előadásokat tart. Magyarországon, tapasztalatcserén vesz részt, Egerben, Győrön, Esztergomban látogat meg egyházművészeti gyűjteményeket, kiállításokat. Részt vesz Kolozsváron a BMC székházának avatóünnepségén. Megkezdi a Szemléltetők című DVD anyagának az összeállítását.

2007-ben elnyeri a Gheorghe Lazăr Diploma I. fokozatát, részt vesz egy itáliai társasutazáson. Megkezdi a Szatmári Hírlap mellékletében a Híres alkotók, műhelyek a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében sorozatának a közlését.

2008-tól a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor örökös tagja, ettől az évtől vonult tanárként nyugállományba. Tavasszal Bécsbe, Párizsba, Brüsszelbe, Prágába utazik.  2008-tól tagja a Scriptor Alapítvány kuratóriumának.

2009-ben sokszorosíttatja a BBTE szatmári tagozata — a Sodrásban címet viselő jubileumi kiadvány mellékleteként — a Szemléltetők című módszertani munkáját, amely akkor már 25 ezer képet, valamint több mint 600 oldalnyi szöveget tartalmazott a rajztanítás, kézművesség módszertanáról. Részt vesz Budapesten az Apáczai-díjasok találkozóján, valamint egy angliai társasutazáson.

2010-ben elnyerte a Hejcéért címet, a falu tiszteletbeli polgára lett, ugyanebben az évben átveszi Szovátán az Apáczai-díj ezüst fokozatát. Részt vesz egy görögországi úton. Kollégájával, Eugen Munteanuval megrendezik a Szatmár megyei képzőművészek tárlatát a lengyelországi Rzeszówban.

2011-ben részt vett egy Benelux tanulmányúton, a holland mesterek alkotásaival, életterével ismerkedett. Elkészítette a Kortárs közhelyek című sorozatot. Megkezdte egy esszé-sorozat közlését a Cimborában. Megkapta a magyar állampolgárságot. A 20 éves évforduló alkalmából RMPSZ jubileumi emlékérmet kapott.

2012-ben a szatmári művészeti múzeummal jubileumi tárlatot rendezett Mohy Sándor tiszteletére. Ebből az alkalomból emléktáblát avattak az egykori műterem falán. Megrendezte Szatmáron és Kolozsváron a Kortárs közhelyek című grafikai tárlatát. Több plakátot, logót, könyvborítót, szórólapot tervezett, részt vett a 22. Hejcei Nemzetközi Alkotótábor tevékenységében, elkészítette a tábor katalógusát. Felkérésre kismonográfiát készített Sarkadi Sándor szatmári képzőművészről.

2013-ban megjelent a Sarkadi Sándorról írt kismonográfiája. Ugyanebben az évben egyéni tárlatot rendezett a szatmárnémeti újközponti Galériában, A pillepalack kalandja címen. Elkészítette a 22 éves Hejcei Nemzetközi Alkotótábor teljes képzőművészeti anyagának a leltárát, valamint tanmenet-javaslatokat szerkesztett az óvodától az egyetemig képzőművészeti nevelésből és kézműves tevékenységekből.

 

Válogatott tárlatkrónikák, jegyzetek, interjúk

 

01.   Gyöngyösi Gábor: Muhi Sándor bemutatkozása, Előre (Bukarest), 1969. jún. 19.

02.   Szatmári Gábor: Az első kiállítás ígérete, Szatmári Hírlap, 1969. június 20.

03.   Muzsnay Árpád: Muhi Sándor indulása, Ifjúmunkás (Bukarest), 1969. június 26.

04.   Gúzs Imre: Tehetség dolga, Szatmári Hírlap, 1970. március

05.   Muzsnay Árpád: Szatmári képzőművészeti levél, Igazság (Kolozsvár), 1970. október

06.    Soltész József: Példázat, Ifjúmunkás (Bukarest), 1971. április 1.

07.   Gyöngyösi Gábor: Vagy-vagy-vagy, Szatmári Hírlap, 1973. április 15.

08.   Soltész József: Fintor és paradoxon, Utunk (Kolozsvár), 1973. május

09.   Alexandra Titu: Expoziţia Muhi Sándor, Contemporanul (Bukarest), 1973. aug. 3.

10.   Ágopcsa Marianna: Muhi Sándor, A Hét (Bukarest), 1974. április 12.

11.   Lázár László: Városi kert, Ifjúmunkás (Bukarest), 1975. április

12.   Ágopcsa Marianna: Egyetemes álarcosbál, A Hét (Bukarest), 1975. március

13.   Gheorghe Vida: Muhi Sándor, Arta (Bukarest), 1983. június

14.   Vasile Savinescu: Muhi Sándor, Cronica Sătmăreana, 1984. június 8.

15.   Sike Lajos: A gyermekrajz frissességével, Előre (Bukarest), 1984. június 8.

16.   Gyöngyösi Gábor: A művész játékai, A Hét (Bukarest), 1984. július 12.

17.   Molnár Dénes: A groteszk drámaisága, Új Élet (Marosvásárhely), 1985. május 26.

18.   Dimitrie Roman: Expoziţia Muhi Sándor, Ecran Cultural (Brassó), 1995. június

19.   Marius Ghinde: Expoziţia Muhi Sándor la Carei, Gazeta de Nord-Vest, 1996. marcius 6.

20.   Sróth Ödön: Fehér séta, Nagykároly és vidéke (Nagykároly), 1996. március 6.

21.   Anamaria Marcu: Muhi Sándor (interjú), Informaţia Zilei (Satu Mare), 1997. június 4.

22.   Fodor István: A gólyabáltól a reneszánsz estig, Szatmári Friss Újság, 1999. február 10.

23.   Baranyai Attila: Városismertető mindenkinek, Szatmári Friss Újság, 2002. július 18.

24.   Benedek Ildikó: Közöm van hozzá (interjú), Szatmári Friss Újság, 2002. aug. 2.

25.   Babos Krisztina: Muhi Sándor könyvbemutatója, Szatmári Hírlap, 2008. november 5.

26.   Csirák Csaba: Muhi Sándor: Építészet Szatmáron címet viselő könyvének olvasgatásakor, Szamos (Szatmárnémeti), 2008. nov. 8.

27.   Gál Zoltán: Nyitott szemmel, Szatmári Friss Újság, 2008. november 10.

28.   Végh Balázs: Változatosan reagálni az élet kihívásaira (interjú), Krónika (Kolozsvár), 2010. július 23.

29.   T. Szabó Csaba: Művészetek karolásában (interjú), Szatmári Friss Újság, 2010. okt. 13.

30.   Sike Lajos: A valóságra nyitott szemmel (interjú), Romániai Magyar Szó, 2010. december 18.

31.   Bura László: Muhi Sándor: Szatmári szobrok, emléktáblák, Szamos (Szatmárnémeti), 2011. I. 15.

33. Banner Zoltán: Otthonunk a művészet (Szamos, 2011. június)

32. Elek György: Kortárs közhelyek — Muhi tárlat, Szatmári Friss Újság, 2012. április 4.

33. Muhi Sándor egyéni tárlata: „Kortárs banalitások” Szamos, 2012. április 14.

34. Kovács Eszter_ Muhi Sándor egyéni tárlata, Szatmári Magyar Hírlap, 2012. április 4.

35. Németh Júlia: Muhi Sándor kortárs közhelyei, Szatmári Friss Újság, 2012. szeptember 8.

 

Világhálós források:

 

01.   Artportal.hu

02.   Kortárs Magyar Művészeti Lexikon: www.tankonyvtar.hu

03.   Udvardi Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006: udvardy.adatbank.transindex.ro

04.   A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye honlapja: www. szatmariegyhazmegye.ro

05.   Muhi Sándor honlapja: www.muhisandor.eoldal.hu

06.    A BBTE Szatmári Kihelyezett Tagozatának honlapja, oktatók: www.bbtepedsm.ro

07.    Wikipédia: Muhi Sándor

08.   A 10-es számú Általános Iskola honlapja: www.satu-mare.ro/educatie/scoli/nrzece

09.   A Szatmár Megyei Tanügyiek Házának honlapja: CCD Satu Mare

10.   The World Encyclopedia: www.geneseo.edu/~sophrin/WORLDENCYCLOPEDIA.htm

11.   A RMPSZ honlapja: www.rmpsz.ro

12.   Erdélyi magyar együttesek, előadóművészek és alkotók honlapja: www.emmk.ro

 

Lexikonok, kézikönyvek, katalógusok

 

01.   A szatmári képzőművészek kiállításainak katalógusai, 1968-2010.

02.   Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, Kriterion Kiadó, 1981-2010.

03.   Banner Zoltán: Erdélyi magyar művészet a XX. században, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1990.

04.   A Hejcei Nemzetközi Alkotótábor katalógusai, kiadványai stb., 1992-2010.

05.   A Barabás Miklós Céh kiállításainak katalógusai, 1996-2010.

06.   Dr. Szabó Ákos—Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II., Nyíregyháza, 1997.

07.   Erdélyi Magyar Ki Kicsoda, 1997, 2000, 2010.

08.   Fitz Péter: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.

09.   Kaposy Miklós: Humorlexikon, Tarsoly Kiadó, 2001.

10.   Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron, Otthonom Szatmár megye 20., Szatmárnémeti, 2004.

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.