Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


06. Az ókori világ hét csodája

2012.01.25

AZ ÓKORI VILÁG HÉT CSODÁJA

Nagy-piramis
Nagy-piramis, görögösen Kheopsz fáraó piramisa. Nem ismerjük sem a korát, azt sem tudjuk biztosan, hogy Kheopsz építtette-e. Olyan feltételezések is vannak, hogy legalább 12 ezer éves alkotásról van szó. Mindenki tudja, tanulta, hogy temetkezési hely, de valójában ebben sem lehetünk egészen biztosak. Amit tudunk: gránit és mészkő tömbökből épült, közel 150 méter magas. A kőtömbök súlyosak, 2,5 tonnásak általában, de van, amelyik ennek a négyszerese, hozzávetőlegesen 2,5 millió tömböt használtak fel az építéséhez. Hérodotosz óta sokan azt állítják, hogy 100 ezer rabszolga építette, de napjainkban egyre többen úgy gondolják, hogy mesteremberek készítették, ezek településeit, temetkezési helyeit a régészek megtalálták a közelben. A piramisokat az évezredek során többen kirabolták, ez is bizonytalanná teszi számunkra a pontos, megbízható adatok közlését.
Szemirámisz függőkertje

Lényegében ez a babilóniai függőkert. Babilon ma is létezik, a mai Irak (Mezopotámia, Folyamköz) területén található. Számos görög történetíró mutatta be a kertet (pld. Sztrabón), de ennek ellenére ma sem tudjuk biztosan, hogy valóban létezett-e. Feltételezhetően Nabukodonozor építtette a felesége számára i.e. 600 körül, a leírások szerint akár az ókor híres botanikus- és állatkertjének is nevezhetnénk. Az egyik agyagtábla arról tudósít, hogy a kertnek saját öntözőberendezése is volt.
Artemisz temploma
Artemisz istennő (Diana) temploma Kis-Ázsiában, Epheszoszban épült i.e. a 6. században, a mai Törökország területén. Állítólag több mint száz évig készült, hatalmas volt az alapterülete (51/105 méter). Az impozáns tetőszerkezetet 18 méter magas oszlopok tartották, a szentély belsejében az istennő arannyal és ezüsttel borított, viszonylag kisméretű szobra állt.
Zeusz szobra
Zeusz (az apja, Kronosz felett aratott győzelem) tiszteletére rendezték Olimpiában az első sportversenyeket. A szobrot Pheidiasz készítette i.e. az 5. században, monumentális munka, körülbelül olyan magas lehetett mint egy négyemeletes tömbház, jobb kezében a győzelem istennője, Niké szobra volt, bal kezében jogar. A trónja elefántcsonttal, arannyal, ébenfával, drágakővel volt díszítve. Az ülő szobor szinte a teljes templomhajót betöltötte, uralta.
Halikarnasszoszi mauzóleum
Az épület a mauzóleum nevet Mauszólosz után kapta. Mauszólosz Kária uralkodója i.e. a 4. században, Halikarnasszosz a mai Törökország területén volt. Ez az épület lett Mauszoleosz és felesége, Artemiszia közös síremléke. 43 m magas volt, 36 ion oszlop övezte, piramisszerű csúcsát négyes fogat díszítette. Néhány részlete (az uralkodópár szobra, az egyik kőoroszlán, oszlopok fejezetei stb.) ma a British Múzeumban látható.
A Rodoszi Kolosszus
Ez egy körülbelül 30-35 méter magas, monumentális bronzszobor volt Rodosz kikötőjében, Héliosz napistent ábrázolta. A szobor belsejét kövekkel töltötték meg, hogy viharnak, szélnek ellent tudjon állni. Mindez i.e. a 4. században történt, i.e. a 3. században földrengés dönti le, pusztítja el a szobrot.
Az Alexandriai világítótorony
Egyiptom területén, az alexandriai Pharos szigeten épült, hozzávetőlegesen 120 m magas, hármas tagolású épület volt. Mint világítótorony a maga korában rendkívül fontos szerepet játszott, a képe szerepelt a római pénzérméken is. A tükrökkel felerősített fényét éjszaka 50 km-es távolságra is lehetett látni. A 14. századig több földrengés rongálta meg szerkezetét, a 15. században a megmaradt kövekből erődítményt építettek a helyére.









 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.