Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


10. Klasszicizmus

2012.08.05

Klasszicizmus

A Nagy Francia Forradalmat megelőző és követő néhány évtized jellemző stílusirányzata. Szemléletes példája annak, hogy a művészet időnként visszatér a klasszikus hagyományokhoz (pld. reneszánsz), annak forma- és témavilágából merít, ahhoz igazodik. Virágkorát Franciaországban, I. Napóleon idején érte el.
           Az építészet területén születtek a legjelentősebb alkotások, amelyek közül feltétlenül említést érdemel a párizsi Panteon, a londoni British Múzeum, Szent Pál katedrális, a washingtoni Capitolium, de ennek a stílusnak a jegyeit viseli a budapesti Nemzeti Múzeum (Pollack Mihály), a debreceni Református Nagytemplom (Péchy Mihály), valamint a szatmári székesegyház (Hild József) épülete is. Ezeket puritánság, szimmetria, harmónia, nyugodt monumentalitás jellemzi, antik jellegű díszítményeket, oszlopokat, timpanont láthatunk rajtuk. Felújul a diadalívek (Carrousel-diadalív, Párizs), emlékoszlopok divatja. A szobrászat is antik példákat követ, a fő téma a görög mitológia, római mintára elterjed a mellszobrok divatja is. A kor egyik legjelentősebb alkotója Antonio Canova, aki Napóleont és családját örökítette meg ebben a szellemben. A magyar szobrászok közül említést érdemel Ferenczy István. A festészetben elsősorban a franciák jeleskednek, közülük a legismertebbek J. L. David, A. J. Gros, J. A. D. Ingres. Korban, jellegénél fogva bár kis késéssel, de ide illik Barabás Miklós tevékenysége is.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.