Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


20. 2012. december

2012.12.01

Ma van Románia nemzeti ünnepe, erősen érződik a városon az is, hogy választásra készülődünk. 100 milliókat költöttek  vezetőink jórészt közös pénzekből arra, hogy saját magukat reklámozzák. Megfeszített ütemben dolgozom a Sarkadi-monográfián. Folytatom a könyv készítését, holnap meglátogat Hadnagy úr, Sarkadi nagybányai rokona, szeretnék néhány kézzelfogható eredményt mutatni neki. Hadnagy úrral több, mint négy órán keresztül átnéztük az eddig elkészült anyagot, hozott fotókat, újságokat, korabeli dokumentumokat, amelyekkel kiegészíthetem, az eddigi részeket. Még tíz munkáról ígért reprodukciókat. Azt mondtam, hogy jó lenne, ha két héten belül megkapnám a hiányzó képeket. Abban is megegyeztünk, hogy a megírás, a borító terve az én feladatom, de a nyomda, a terjesztés, könyvbemutató, az ő dolguk. Folytattam a két világháború közötti lapok átnézését, fotózását. Borítótervet készítettem a Sarkadi kismonográfiához, folytattam a monográfia megírását, a képanyag rendszerezését. Ma szavaznak Romániában, kora reggel én is elmentem a körzetünkbe leadni a voksot. A Hírlap lehozta a Gellért Sándorról készített arcképemet, bevittem három munkát a szatmári művészek év végi kiállítására, amelynek a megnyitója december 21-én, 12 órakor lesz. Újabb hallgató jelentkezett azzal, hogy szeretné nálam írni az államvizsga dolgozatát. Meghívót kaptam a BBTE karácsonyi ünnepségére, amelyet december 20-án, 13,30-kor tartanak a Karácsony Sándor teremben. December 17-én, 13 órakor lesz az újközponti Galériában Cordea Aurel emlékkiállítása és könyvbemutatója, amelyre szintén hivatalos vagyok. Folytatom a könyvtári gyűjtés feldolgozását, hatalmas képanyagot hoztam haza, a két világháború közötti szatmári sajtót néztem át, elsősorban a kulturális és képzőművészeti tevékenységek érdekeltek. Csillát is magammal vittem, hiszen szüksége van innen adatokra. Úgy tűnik a december is legalább annyira zsúfoltnak ígérkezik, mint az előző hónapok. Befizettem 7 lej adókülönbözetet kulturális többletjövedelem címén, mert a több újság, folyóirat közül, amelyekben rendszeresen publikálok, az egyik kifizetett pár lejt a munkámért. Mindössze 3-4 helyen kellett ehhez sorban álljak, miután már a bejárati ajtónál félretájékoztatott egy felirat. Öröm az élet! A Demokrácia Központban jártam, ahol újabb meghatalmazást adtam arra, hogy a magyar házassági- és keresztlevelünket kiadják. Az elsőt két hónapja adtam be, az valahol elkallódott. A sorozataim újabb folytatásain dolgozom, bár pillanatnyilag még azt sem tudom, hogy mi lesz a Szamos sorsa jövőre. Amúgy ezeket az írásokat mindenképpen elkészítettem volna, az viszont ösztönzőleg hatott számomra, hogy volt hol közölnöm folytatásokban az elkészült írásokat. Aki kicsit is ismeri a szatmári újságírás történetét, az pontosan tudja, hogy ez is csak egy folyamat, lapok szűnnek meg és alakulnak újra. Megnéztem a hétfőn nyíló Cordea tárlat anyagát. Jó érzés volt újralátni ezeket a munkákat, amelyek közül néhány számomra az első megyei tárlatok hangulatát idézte. Megkeresett egy ismerősöm azzal, hogy a Duna Televízió számára szeretne velem beszélgetni Szatmár megye új címeréről, rövidesen meglátogatnak. Megjelent két írásom a Szamosban: A kolozsvári Szent Mihály templom, Ornamentika Szatmárnémetiben (32) - A Petőfi utca (1) A kollégám, Kovács Béla arra kért, hogy tervezzek oklevelet egy matek verseny számára. Megkaptam Hadnagy úrtól a Sarkadi monográfiához a budapesti fotóanyagot, sajnos a reprodukciók közül a legtöbb használhatatlan. Elkészítettük az interjút a Duna Televíziónak. Felkérésre mondtam néhány mondatot Aurel tárlatának a megnyitóján, a megjelent könyvben van egy 2-3 oldalas írásom róla, ugyanaz, amely korábban a Szamosban is megjelent. Hadnagy úr újabb képeket küldene, arra kért, hogy a Dobai urat érintő kritikai megjegyzések ne maradjanak a monográfiába, helyette emeljem ki Sarkadi családszerető oldalát, valamint az ő személyes szerepét az anyag összegyűjtésében. Tegnap Nagyváradon meghalt Jakobovits Miklós festőművész, írtam pár sort a Friss Újságnak, találtam egy felvételt is róla, amelyik annak idején nálunk készült. Sajnos a temetésre nem tudok elmenni, pár napja alaposan meghűltem, nem kockáztathatok. Voltam a főiskolások karácsonyi ünnepségén, utána két órán át konzultáltam egy túrterebesi kolléganővel az államvizsga dolgozatáról, amelyet kézművességből ír. Karácsony előtt, december 21-én nyílik az Apokalipszis című tárlatunk az újközponti Galériában, itt három munkát mutatok be. A kiállítást a jó előre meghirdetett világvége napján nyitjuk meg. Az év utolsó napjait a Sarkadi kismonográfia kéziratának a kinyomtatásával, javításával, véglegesítésével töltöm. Megkértem Csillát is, hogy nézze át a kéziratot. Befejeztem a kismonográfiát, véglegesítettem, kinyomtattam, dobozoltam, CD-re tettem az anyagot. Miről szólt ez az év? Nagyjából ugyanarról, mint az előzőek. Sok ez vagy kevés? Fogalmam sincs, de nem is érdekes. Tény, hogy az idén sem unatkoztam. Katalógus is készült az év végi közös tárlatunkhoz, értesítettek, hogy átvehetem. Átadtam Hadnagy Istvánnak a kismonográfia nyomdakész változatát CD-n, kinyomtatva, A5-ös formátumban a szükséges magyarázatokkal együtt, a többi az ő dolga. Hogy mi az a bizonyos többi, azt részletesen, pontosan elmagyaráztam neki. Nagyon szép újévi üdvözletet kaptam a BMC-től, valamint az RMPSZ-től. Elküldtem a Szamos januári számába közlésre a kismonográfia egy fejezetét: A termékeny szatmári évek. Ezt néhány olyan felvétellel illusztráltam, amelyek eddig még sehol sem jelentek meg.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.