Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


27. Zöld Ház

2012.06.17

Ornamentika Szatmáron 27.

Zöld Ház (Gőzfürdő)

 

Mondhatnánk akár Környezetvédelmi Nevelés és Levegőminőség Ellenőrzési Központnak a régi Gőzfürdő közelmúltban felújított épületét, de az itt dolgozókon kívül ki képes megjegyezni ezt kínosan szakszerű, hosszú elnevezést?

Az épület rövid történetéről talán annyit fontos megemlíteni, hogy a múlt századfordulón az iparosodó, gyors ütemben fejlődő Szatmárnémetinek égetően szüksége volt egy gőz- és kádfürdőre, amelyet 1901-ben a régi Lövölde-kert helyére építettek. Működése során többször átalakították, felújították és olykor ilyen-olyan okok miatt ideiglenesen bezárták, míg a közművesítésnek, a városi vízhálózat és csatornarendszer kiépítésének köszönhetően fokozatosan elvesztette jelentőségét, feleslegessé vált.

Nagyon sok és változatos elképzelés látott napvilágot az elmúlt évtizedek során az épület más célú hasznosításával kapcsolatban. Terveztek ide múzeumot, könyvtárat, műtermeket a megye képzőművészei számára, de ezek egyike sem valósult meg. Közben az állaga egyre romosabbá, elhanyagoltabbá, kifosztottabbá vált, míg egy Európai Uniós pályázat keretében 2007-re sikerült az épületet teljesen felújítani és átadni új rendeltetésének. Ezzel párhuzamosan rendezték a környezetét is. A bátor és eredményes kezdeményezéseknek köszönhetően a város egyik régi, patinás helye vált a fentiek által újra hasznossá, széppé, látogathatóvá, a 21. századi Szatmárnémeti egyik büszkeségévé.

Nem ismerjük az építész nevét, csak a kivitelezőről maradtak fenn hézagos adatok. Nagy valószínűséggel ezt is Budapesten tervezték, ugyanúgy, mint a városháza, állomás, vasúti internátus, népiskolák, törvényszék, posta stb. épületeit. Mivel korban is nagyjából ugyanott, a múlt századforduló éveiben vagyunk, az általános jellemzők is hasonlóak. Jól átgondolt, a gyakorlatban is ellenőrzött, működőképes rendszerű, pragmatikusan tagolt épületről van szó, amely a kinézetét tekintve egyrészt megfelel a kordivatnak, másrészt jól megválasztott arányainak, díszítésének, méreteinek köszönhetően mellőz minden kitűnni vágyást, magától értetődő egyszerűséggel és természetességgel simul környezetébe.

Többek között a jól átgondolt rendszernek, beosztásnak köszönhetően nem lehetett egyszerű, könnyű feladat egy ilyen különleges rendeltetésű épület egészen más célokra való átalakítása, radikális átformálása. Az ilyen típusú feladatok alaposan meggondolkoztatják, megdolgoztatják a megrendelőt, a tervezőt, kivitelezőt egyaránt, hiszen ilyenkor a szó szoros értelmében fából vaskarikát kell kreálni. Az alaphelyzet kicsit emlékeztet a fűtőházakból kialakított templomokra, élelmiszerüzletekre, sportcsarnokokra, bár ezek a kísérletek sem teljesen reménytelenek. Olykor még pozitív példák is akadnak, elég, ha az állomásépületből remek kiállító térré avanzsált párizsi Orsay Múzeumra gondolunk.

Ha stiláris szempontból elemezzük a homlokzatot, akkor a kiegyensúlyozott tömegjátékoknak, a nyugodt harmóniát, egyensúlyt tükröző szimmetrikus elrendezésnek, valamint a jón fejezetű fél oszlopokon, falpilléreken nyugvó timpanonnak, kváderkő utánzatoknak köszönhetően az összkép újklasszicista formanyelvet idéz. Ha összehasonlítjuk a Gőzfürdő homlokzatának timpanonját a székesegyház plébánia épületének hasonló homlokzati díszével, bizonyára feltűnnek majd a lényegtelen különbségek mellett a nyilvánvaló hasonlóságok is, a fogsorfrízek, a gazdag, játékos vonalvezetésű, növényi ornamentika, a központi kartus, amely itt egy városcímert, a plébánia épületnél a Pax feliratot keretezi.

A Gőzfürdő 12 homlokzati ablaka félkörös, a plébánia épület ablakainak csak az ablakszemöldökei ívelt megoldásúak. A Zöld Ház homlokzatának jellemző elemei a figurális díszítőelemek, már a városcímer is ennek minősül, de felfedezhetünk rajta gyermekfejeket, női alakokat, portrékat ábrázoló gipsz domborműveket is. A bőségszarunak, füzérdísznek, mint díszítőmotívumnak a felhasználása, mindkét homlokzatra jellemző. Ezen a homlokzaton látható az egyik legszerényebb kivitelezésű szatmári városcímer, a városi kórház, a régi rendőrség, a Pannónia, Fehér-ház épületén jobb minőségű, tartósabb anyagokból kivitelezett, részletezőbb kivitelezésű példányokkal találkozhatunk.

Összbenyomásként — ha egészen pontosan szeretnék fogalmazni — talán azt mondhatnám, hogy a Gőzfürdő homlokzata döntően újklasszicista jellegű, amelyet tervezője a kordivat szellemében szecessziós, eklektikus díszítő, térkitöltő elemekkel gazdagított. Szatmári vonatkozásban minden bizonnyal kiérdemelte ez az épület, hogy műemlékké nyilvánítsák. Ennek igen fontos hozadéka az is, hogy hosszú távon mind az állagmegőrzés, mind az esetleges átalakítások tekintetében kiemelt figyelembe részesül.

Ami az épület jelenlegi külsejét, színhatását illeti, többen kicsit túlcifrítottnak, hivalkodónak tartják, azért, mert elsősorban élénk, angolvörös felületei miatt a zöld környezetben a kelleténél jobban felhívja magára a figyelmet, de ez az összhatás a napnak, esőnek, hónak, szélnek, pornak, szmognak köszönhetően idővel még sokat fog tompulni.

Az épület előtt avatták fel a közelmúltban (2010 decemberében) Kiss Gedeon szobrát, amely az eredeti, a kert főbejárata előtt jó száz éve emelt és idő közben eltűntetett plasztikát kívánja pótolni. A mellszobrot Szodoray-Parádi Hajnalka, szatmári képzőművész, tanár készítette.

 

                                                                                   

 

 

 

Képek jegyzéke

 

01.  A Gőzfürdő a 20. század elején

02.  A romos fürdő a kilencvenes években

03.  A felújított épület

04.  Főbejárat

05.  A timpanon dísze

06.  Füzérdíszek, növényi ornamentika, maszk

07.  Kiss Gedeon mellszobra

 

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete 27. Zöld Ház

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.