Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


02. Szatmárnémeti története évszámokban (II)

2011.08.15

 

1791 A Németi kocsmát átadták iskolának, mellé egy új gémeskutat ásattak. Elkezdték Németiben a református templom építését.

1792 A Szamos elárasztotta a Fazekas, Csizmadia, Varga, Új és Nemes utcákat. A sok esőzés miatt nagyobb lett a Fűlencsés-tó is, a város szivattyút készíttetett, hogy lecsapolja. Bábát is hoztak a városba. Nagy eseménynek számított az, hogy báró Vécsey István a megyegyűlést magyarul nyitotta meg.

1793 A Kis, Nagy, Pér utca őrzésére, biztosítására hajdúkat rendeltek. Ezeket kapusoknak nevezték.

1794 Ettől az évtől kobozták el a jakobinus eszméket hirdető újságokat. A főispán a 23 éves gróf Károlyi József lett. A városnak egyetlen gyertyaöntője volt, ezért nagyon drága volt a gyertya. Ebben az évben tűzvész is volt a városban.

1795 Szatmár katonákat állított a nagy háború (Franciaország) miatt. A lakosok a császártól engedélyt kaptak arra, hogy évente öt vásárt tarthassanak.

1796 A háborúhoz Szatmár 2000 köböl búzát küldött Tokajba. A városnak csak 30 zsákja volt, a többit a gazdáktól kellett összeszedni. A postarétet (Bányai út, az állomással szemben) házhelyeknek mérték ki. Itt épült az Újváros. Városi segítséggel épült fel a római katolikus plébánia (a régi) a székesegyház mellett. Papp Antal harangot öntött a serfőző ócska üstjéből a római katolikus templom (későbbi székesegyház) számára. Elkezdték a görög katolikus templom (a püspöki palota mellett állt), valamint a református gimnázium építésének előkészületeit. Új óra került a református templom tornyába. Felszentelték a plébániatemplomot.

1797 A városnak egy orvosa és egy bábája volt, felépült Nagy Pál háza a „tornyos ház” mellett és Esze Tamás főbíró háza a Vár utcában. Jeney György a Templom utca sarkán (a volt vártemplom mellett) kezdett házat építeni hatalmas pincével és csűrrel. A legszebb épületnek Szatmáron Vécsey báró földszintes palotáját tartották. Ennek egy szárnya látható ma a művészeti múzeum udvarán.

1798 Napóleon ellen a város 10 lovast és 50 gyalogost állított. Sok volt az iszákos Szatmáron. A gyakori tűzesetek miatt megtiltották a pipázást az utcákon és az udvarokban. Új kéményseprő és pékmester került Szatmárra. Felépült a Németi református iskola (a Wesselényi utcai iskola mellett látható régi épület).

1801 Felszentelték a németi református templomot.

1803 Elrendelték az Egri Érsekség és ezzel párhuzamosan a Szatmári, valamint a Kassai Püspökség felállítását. Ezt a tanácsban augusztus 22-én hirdették ki. Elhatározták a püspöki rezidencia és a papnevelde építését, valamint a főtér fa és rongy boltjainak az eltakarítását. A vármegye főispánja Vécsey Miklós lett. A Szamos kisága annyira elapadt, hogy a Varga (Kölcsey) és Víz (Arany János) utca között telkeket mértek ki.

1804 A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye megalapításának éve

1805 A püspökség alakulása alkalmából csinosították a várost. Pallókat készítettek, a két toronyra (városháza, templom) toronyórákat rakattak. Az utakat tölgyfa deszkákkal kezdték burkolni, és befejezték a Szamos hídjának építését. Rendbe tették a vendégfogadót, biliárdot vettek, a hajdúknak 11 kardot és új ruhákat csináltattak. Báró Fischer István február 12-én foglalta el püspöki székét. Nagy ebéd volt, fényes bál, a polgárok lövöldöztek, ablakokat törtek be. Bejelentették a református gimnázium új (mai) épületének felállítását. József főherceg Szatmárra látogatott. Sárközön a Vécsey-kastélyban szállt meg. Árvíz is volt, a szegények éheztek. Rendbe tették a Zsadányi (Cloşca) és Batizi utakat. Bécsben miseruhákat csináltattak a római katolikus templom számára. Éjjel az utcán csak lámpással volt szabad közlekedni, elrendelték néhány szalmatető lebontását is.

1807 Báró Fischer István egri érsek lett, helyét Klobusitzky Péter kalocsai kanonok vette át. A háború miatt elrendelték a város körbesáncolását. Szeptember 27-én szentelték fel a Láncos-templomot.

1808 Ünnepélyesen fogadták az új püspököt. Elkezdték az utcák kövezését, követ Szinérváraljáról hozattak, kolozsvári mesterek faragták és rakták le.

1809 A városnak 9881 lakosa volt. A Szamoson a hatalmas jégzajlás elvitte az alig két éve épített nagyhidat.

1810 A békesség éve volt. Reiner főherceg szatmári iskolákat látogatott meg.

1811 A város hadi adója 18 regruta, 900 forint és 60 akó bor volt. Szárazberek porrá égett, lakosait Szatmár segítette élelemmel. Ettől az évtől, 90 év megszakítás után, újból Szatmáron tartották a megyegyűléseket (1722-ben gróf Károlyi Sándor döntött úgy, hogy saját kastélyában, Nagykárolyban gyűlésezik).

1813 Szatmáron csak olyan darabot lehetett bemutatni, amelyet már Bécsben engedélyeztek és játszottak. Brassó felől pestisjárványt jeleztek, ezért őrizték a várost. A szatmári kovácsokat marhadoktornak képezték.

1814 A városházára napórát szereltek.

1815 Felépült Berenczey Kovács (Kováts) Sándor háza. Ekkor számolták fel a főtér gémeskútját, amely az épülő ház előtt állt. A város 12000 lakosa közül 3494 reformátusvallású volt. Ebben az évben emlékeztek meg a város szabadságának százéves évfordulójáról. Hatalmas ünnepség volt a főtéren. 

 

1816 Szegénység, ínség, jellemző erre az évre. A város legtöbbet a Szamos átvágására és az utcák kövezésére költött.

1817 Éhínség volt Szatmáron. Januártól májusig 513 ember halt meg. Májusban 119 román, három római katolikus és 7 református halt meg, a csépelés megkezdéséig 300 ember éhezett. A városháza tornyából vízre vigyázó tornyot csináltak.

1818 Szatmáron tíz tanult fiskális (ügyvéd) működött.

1819 Nagy Mihály (Sarkadi) levéltáros két kötetben megírta a város történetét. Ezért egy csikót és két klafter fát kapott a tanácstól. Ez volt Szatmáron az első írói honorárium.

1820 Januárban árvíz volt. A gyakori tűzesetek miatt a szatmári és németi templomok tornyaiba őrt állítottak. A kolozsvári színjátszók Jeney György csűrében tartottak előadást. Létrehozták a város első könyvtárát.

1822 Elkészült a református gimnázium („Kölcsey”) épületének sarokrésze.

1823 Városrendészeti bizottságot hoztak létre.

1830 Befejezték a Csizmadiaszín épületét.

1834 Elkészült a mizerikordiánusok rendháza és kórháza (ma pszichiátria). Ebben az évben volt az a hatalmas földrengés, amelynek következtében a székesegyház is súlyosan megrongálódott.

1837 A székesegyházat felújították, és újból felszentelték.

1842 Felépült a Vécsey–palota emeletes, ma is álló épülete, valamint a Zárdatemplom és kolostor is.

1844 Folytatták a főtér barakkjainak végleges felszámolását.

1845–1848 Petőfi több alkalommal járt Szatmáron, ahol több tucat verset írt.

1848 Friedl József tervei alapján elkészült Szatmár első kaszinója és színházépülete a püspöki palota mellett, amelyet Lendvay Márton közreműködésével, Tóth István és Döme Lajos társulata nyitott meg. A pesti események hírére Szatmáron hat század alakult, és csapatokat küldtek Arad megsegítésére. Decemberben Bem József Szatmárnémeti főterén állította csapatait hadirendbe, és elkezdte erdélyi hadjáratát.

1849 Általános mozgósítás volt. Szatmár megye 50000 forinttal, 200 lóval, 3000 köpennyel és 2000 pár bakanccsal szerelte fel Kazinczy ezredét. Szeptemberben, a szabadságharc bukása után 177 embert vittek Szatmárról kényszerkatonának Olaszországba. Pesten kivégezték Gonzeczky János szatmári római katolikus papot.

1850 Szatmárnémetinek hozzávetőlegesen 13300 lakosa volt.

1851 Pálfalván letartóztatták, és a kufsteini börtönbe vitték Teleki Blanka grófnőt. Hám János beköltözött a püspöki palotába. A város díszpolgárokat avatott, köztük volt báró Vécsey Miklós, Deák Ferenc, báró Eötvös József, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Jókai Mór, báró Fejérváry Géza stb.

1856 Létrehozták az első nyomdát Szatmáron. A század végéig még 9 nyomda és 24 lap alakult.

1860–1870 Tankóczy Gyula írja 1936-os monográfiájában a XIX. század végi városról: „Szatmár egy nagy ellapult falu. A piac elhagyott, a színház helyén egy ronda, sárga korcsma, a törvényszék helyén egy másik. Mellette sár, szemét, parasztszekerek. Körül ötholdnyi fűlencsés tó, az Ecsedi láp maradványa és apró vályog, szalmatetős házak.”

Felépült a Római Katolikus Gimnázium (ma a D-na Stanca Líceum) épülete.

1864 Közadakozásból felállították a „tornyos házzal” szemben az első Kölcsey–szobrot.

1869 Szatmárnak 18 353 lakosa volt. Gőzmalmot építettek.

1871 Létrehozták a szatmári államvasutat. Az első vonalat Szatmár–Nagykároly között létesítették. 1872-ben épült fel a Szatmár–Máramarossziget vonal. A Szatmár–Nagybánya vonalat 1884-ben avatták.

1880 Megkezdték a vezetékes víz bevezetését a városba.

1890 A városnak 20736 lakosa volt.

1891 A püspöki palota mellett felépítették Makay Endre tervei alapján (a régi színház helyén) a városházát, valamint Voyta Adolf Károly tervei alapján a szatmári színház ma is álló épületét. Létrehozták a Szatmárnémeti Kölcsey Kört.

1892 A református főgimnázium tanári szobájában Bartók Lajos készíti a falfestményeket. Felépült a szatmári kaszárnya ma is álló épülete (a Golescu híd mellett). Ezekben az években épült a szatmári főposta is, ezt Bierbauer István tervezte.

1894 Téglagyár, gőzfűrész, vágóhíd létesült a városban.

1897 Felépült a szatmári törvényszék és börtön monumentális, kettős épülettömbje.

1898 Létrehozták az állomás ma is álló épületét, Pfaff Ferenc tervezte. Ebben az évben készült a Kossuth–kert. Megkezdték kiépíteni a város telefonhálózatát.

1900 Bővítették a magyar ajkú görög katolikus templomot, felépítették a papi lakot. A városnak 268881 lakosa volt, ezekből 7361 munkás. A lakosok közül 25080 magyarnak, 914 románnak, 110 horvátnak, 90 tótnak és ruténnak vallotta magát. Ekkor 3047 ház állt Szatmáron. 859 kőből és téglából épült, 1400 vályogból, 814 fából, 500 háznak cserép-, pala- illetve bádogteteje volt, 2002-t zsindely és deszka fedett, 344-nek zsúpteteje volt. Ebben az évben Bikszád és Erdőd felé bővítették a vasúthálózatot.

1902 Felépült a Pannónia (Dacia) szálloda épülete, valamint a református gimnázium tornaterme. ezekben az években építették a Rákóczi, Kinizsi, Wesselényi, Halász Ferenc utcai iskolákat is.

1903 Református tanítóképző létesült Szatmáron.

1904 Százéves a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye. Ebből az alkalomból restaurálták a székesegyház külsejét és belső terét. Meszlényi Gyula megyés püspök támogatásával felépítették a tűzoltótornyot.

1905 Létrehozták a szatmári Zenekonzervatóriumot. 

 

1906 A Princz testvérek a Kossuth–kerttel szemben megalapították gyárukat.

1907 Orth Ambrus tervei alapján felépítették a Faipari Iskolát.

1908 A Vécsey–palota épületének külső falán leleplezték a szatmári békére emlékeztető táblát, ezt Aurel Popp festőművész tervezte. A tábla jelenleg az egyik udvari falon látható.

1910 Felépítették az Osztrák–Magyar Bank épületét, ezt jelenleg a rendőrség használja. A város lakossága ebben az évben 34151 volt.

1911 Scheider Pál és Scheider Miklós tervei alapján felépítették a Fehér–ház épületét. Ez városi bérháznak készült, Szatmár egyik legszebb eklektikus épülete, amelyen a szecessziós elemek uralkodnak.

1912 Megalapították az UNIO gyárat, ez 1923–ban az ország harmadik legnagyobb vagongyára volt. 1400 munkás dolgozott itt. Ugyanebben az évben épült Kotál Henrich tervei alapján a Királyi Katolikus Főgimnázium, ma M. Eminescu Kollégium.

1915 Megszüntették a szatmári villamost, állítólag nem volt kifizetődő a működtetése.

1916 Felépült a kétemeletes Püspöki Konviktus monumentális épülete.

1918 A változások, a Tanácsköztársaság éve volt. Megkezdték a főtér parkjának kialakítását, az utak kijelölését.

1919–1929 Ebben az évtizedben Ferenţiu Augustin lett a város polgármestere. Az ő nevéhez fűződik a központ vízvezeték hálózatának a kiépítése, valamint néhány utca kikövezése, leaszfaltozása. Megalakult Szatmáron a Kereskedelmi és Iparkamara.

1930 Szatmár megyében ekkor 33 bank volt, ezek közül a legtöbb a megyeközpontban működött.

1932 Felépítették az Olimpia–stadion lelátóját. A két világháború között 75 utca és három park létesült Szatmáron.

1933–1936 Rendbe tették a Láncos–templom környékét. Megtervezték a Sugárutat, és hozzáláttak a megvalósításához. Ez több évtizedig tartott.

1935–36 Felépítették a Victoria mozit, ugyanebben az évben szentelték fel a Kis Szent Teréz templomot is.

1936 A városnak 54264 lakosa, 11000 épülete és 475 telefonja volt.

1937 Felépítették a szatmári repülőteret és a hangárokat. (Ez a régi repülőtér. Az új, nemzetközi repülőtér a hetvenes évek végére készült el.)

1941 Szobrot állítottak dr. Lükő Bélának a városi kórház előtti téren. A szobor Csapó Sándor szatmári rajztanár alkotása.

1944 17000 zsidót deportáltak Szatmárról, ez a város lakosságának harmada volt. Szeptemberben bombázták a várost, sok volt a halott és a rom. A lakosság nagy része a környező falvakba menekült.

1945 A megyéből 5000 sváb származású embert hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba.

1948 Június 11 után Szatmáron is államosították a fontosabb gyárakat, üzemeket. Megkezdődött az osztályharc, a letartóztatások, a koncepciós perek sora. Szatmár püspökét, dr. Scheffler Jánost internálták, majd bebörtönözték. A püspökséget lefokozták, 1950–től főesperesség lett. Feloszlatták a szerzetes- és apácarendeket, tucatszám küldték az embereket börtönbe, a Duna-csatornához. Az erőszakos iparosítás, a kollektivizálás évei voltak ezek. Szatmár elvesztette megyeközpont státusát, Máramaroshoz csatolták, az új tartományi központ Nagybánya lett.

1951–65 Ezekben az években zajlott le szovjet mintára az első három ötéves terv. Ezek keretében bővítették az UNIO és MONDIALA gyárakat, új tejgyárat létesítettek.

1957 Megünnepelték a református gimnázium 400 éves évfordulóját. Ekkor kapta az intézmény a Kölcsey Ferenc nevet, amelyet akkor csak három évig viselhetett.

1961 A magyar és a román nyelvű középiskolákat egyesítették. A lakónegyedeket a hatvanas évek elején kezdték építeni, az első a 14-es lakótelep volt. Felszámoltak néhány nyomornegyedet (Digesztor, Gyehenna), és rendbe tették a Szamos–part környékét, hidat építettek.

1968 A megyésítés éve volt. Szatmár újból megyeközpont lett. Ez több pozitív változást is hozott. Megalakult a Képzőművészek Szövetségének Szatmár Megyei Fiókja, ettől az évtől jelent meg a Szatmári Hírlap és a Cronica Sătmăreană. Ezek pártlapok voltak. Román nyelvű színtársulatot létesítettek Szatmáron.

1970 Árvíz volt Szatmáron, az utóbbi évtizedek legpusztítóbb árvize. Utcákat, vályogházak tucatjait mosta el, sokan meghaltak. Az újjáépítés során rendezték a Batizi út környékét, felépült a Solidarităţii, valamint a Május 14 negyed. Ekkor határozták el az egész töltésrendszer megemelését, átalakítását. Ez a terv tartalmazta a hidak megemelését, illetve új hidak építését is. A Homoród patakot az eredeti beömlési helytől jóval feljebb, Ombod környékén vezették a Szamosba. Elkezdték Nicolae Porumbescu műépítész tervei alapján az újközpont építését. Ennek megvalósítása az utóbbi évtizedek egyik legköltségesebb szatmári beruházása volt.

1972 Ekkor ünnepelték a város fennállásának 1000 éves évfordulóját (Erre az évfordulóra az óta sincsenek hitelt érdemlő bizonyítékok.) A nagy ünnepség szép hasznot hozott, a város a központi alapokból jelentős támogatásokhoz jutott. Ebből az alkalomból a Werbőczy utcát Mileniului utcának nevezték el. A püspöki palota elkobzott épületében almérnöki fakultást létesítettek, itt volt egy ideig a pártlapok szerkesztősége is.

1976 Bővítették a szatmári bútorgyárat, a régi téglagyár helyén (a Zsadányi út közelében) létrehozták az előre gyártott építkezési elemek gyárát.

1978 Újabb épülettel gyarapodott a Mondiala gyár.

1979 Sörgyárat létesítettek Szatmáron.

1980 Az állomás terén új autóbusz–pályaudvar épült. Tovább folytatódott az új negyedek építése (16-os negyed, Soarelui, Carpaţi I., Carpaţi II. negyedek). A város lakosságát rövid idő alatt mesterségesen majdnem háromszorosára duzzasztották. Ezekben az években jelentkezett a kommunizmus végleges és visszafordíthatatlan csődje, a hiánykereskedelem, a sötétség, a fűtetlen lakások, a félelem évei voltak.

1989 A decemberi változásokat (amelyeket világszintű változások előztek meg, és amelyeknek Románia volt az egyik utolsó láncszeme) egy kifáradt, reményvesztett és nagymértékben kompromittált társadalom élte meg. Szinte senki sem dolgozott akkoriban, hanem újságot olvasott, és „nyugati csodákról” álmodozott.

1990 Megemlékeztek Szatmár hét hősi halottjáról, ezek javarészt sorkatonák voltak. Megalakult a Szent-Györgyi Albert Társaság. Szatmár megyés püspöke Reizer Pál lett.

1991 Felépült az UNIO negyedben a város negyedik telefonközpontja. Felújították a Kölcsey Ferenc Líceum tanári szobájának a falfestményeit. A Láncos-templom előtti kis kertben több ezer ember részvételével újraállították a Kölcsey-szobrot. Egyházi (református és római katolikus) gimnáziumokat alapítottak Szatmáron.

1992 Megalakult a Szatmári Véndiákok Szövetsége. Dsida Jenő–emléktáblát avattak Szatmáron. A városnak ebben az évben 132500 lakosa volt. A Megyei Kórház mellett felépült az új nőgyógyászati központ. A városban Római Katolikus Papi Otthont létesítettek. Vasile Lucaciu szobra a szovjet hősök emlékművének lebontása után visszakerült eredeti helyére, a város régi főterére.

1993 Beindult a kábeltelevízió magyar nyelvű adása. Szatmárnémeti szegénykantinja naponta 401 rászorulónak adott meleg ételt. Megjelent az Otthonom Szatmár megye első füzete.

1994 Szatmáron naponta 50-60 koldus kéregetett. A Szentlélek templomban megtartották az első misét. Jelentősen bővült a város vízvezeték hálózata. A németi református templom kertjében letették a Rákóczi Kollégium alapkövét.

1995 A város lakosainak 65 % tömbházakban él. A Szatmári Caritas ötéves lett. Bővítették a Szent Miklós templomot. Jóváhagyták a város további fejlesztési tervét, megkezdték a szatmári piacok korszerűsítését. Elkészült a Golescu híd környékének rendezési terve. Új székházba költözött a Közegészségügyi Igazgatóság.

1996 Autópiac nyílt Szatmáron. A városban felszerelték az első kártyás telefonkészüléket. Megkezdték a petei határátkelő korszerűsítését.

1997 A városnak 130967 lakosa van. Ebből 72703 román, 54013 magyar és 3684 német nemzetiségű. Leleplezték Corneliu Coposu és Dsida Jenő szobrát. A Petőfi utcában felavatták a CEC új székházát. Május 14-én első alkalommal ünnepelték meg a város napját.

1998 Lebontották a nagypiac bódéit, korszerűsítették a piac környékét. Szatmáron a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületében megnyílt a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kihelyezett tagozata. Felavatták a Szatmárnémeti Közigazgatási Kollégiumot. Oltárképszentelést tartottak a szatmári Szentlélek templomban. Az Eminescu Kollégium épületében megnyílt a Kereskedelmi Akadémia és a Ioan Slavici Kollégium épületében a Nagybányai Egyetem kihelyezett tagozataként a Tanítóképző Főiskola. A Decebal híd lábánál új épületbe költözött az Állami Pénzügyi Ellenőrző Vezérigazgatóság.

1999 A szatmári kaszárnyaépületben a BBTE kihelyezett tagozataként magyar nyelvű Tanítóképző Főiskola nyílt. A városi kórház dr. Lükő Béla nevét vette fel. Új burkolattal látták el a Sugárút úttestét és járdáit. Az utcagyerekek számára Szatmáron szociális központ létesült. Felavatták a Ion Ţiriac Bank székházát. December 31-én meghalt Csipler Sándor vívómester, a város díszpolgára.

2000 Elkezdte a termelést Szatmáron a Dräxlmaier cég. Szatmárnémeti és Nyíregyháza testvérvárosok lettek. Átadták a korszerűsített Pete – Csengersima határátkelőhelyet. Felavatták a Popp Aurel Emlékműtermet.

2001 Először találkozott Szatmáron a magyar és a román honvédelmi miniszter. 10 milliárd lejbe kerül a szatmári börtön felújítása. A városvezetőség tárgyalásokat kezd a németországi Gelsen Wasser céggel a vízvezetékhálózat rendbetételének megoldására. Először rendezték meg Szatmáron a Partiumi Magyar Napokat. 

 

2002 60. életévében meghalt Reizer Pál megyés püspök. Megjelent az Otthonom Szatmár megye sorozat 15. kötete. A 2002-es népszámlálás adatai szerint Szatmárnémeti lakossága az utóbbi években jelentősen csökkent, a megyeközpontnak jelenleg 115630 lakosa van. Ebből 54918 férfi, 60712 nő.

2003 Szatmár új megyés püspöke Schönberger Jenő

2004 A legújabb statisztikai adatok szerint Szatmáron 54604 ortodox, 22779 római katolikus, 9646 görög katolikus, 22451 református él. Hosszú évek óta először van Szatmárnémetinek magyar polgármestere: Ilyés Gyula, és magyar a megyei tanács elnöke is (Szabó István). Megjelent az Otthonom Szatmár megye sorozat 21. kötete.

2005 Felújították a Tűzoltótornyot, a régi városközpont néhány épületét és számos utca burkolatát. Megjelent a Szatmári Magyar Hírlap. Decemberben több mint 3000 pirotechnikai eszközt, illetve 98 doboz petárdát foglaltak le a megyeközpontban. Megjelent a Şcoala Sătmăreana folyóirat, a Szatmár Megyei Tanügyiek Házának a kiadványa. A szatmári Művészeti Múzeumban, a Szatmár Megyei Római Katolikus Püspökség rendezésében megnyílt az Eukarisztia Éve kiállítás. Megjelent a Színházi arcképek sorozat első füzete Szatmáron. A Szatmár Megyei Tanügyiek Háza nagyszabású didaktikai tárlatot rendezett

2006 Megrendezték a Magyar Kultúra Hetét Szatmárnémetiben. Az év elejétől zajlanak a szatmári püspöki palota felújítási munkálatai, valamint az állandó egyházművészeti kiállítás helyiségeinek rendbe tétele. A szatmári Németi templom közösségi házában jótékonysági estet tartottak a Rákóczi Kollégium javára. Románia az Európai Unió tagja lett, ebből az alkalomból Szatmárnémetiben rövid ünnepséget, zászlóavatást rendeztek az újközpontban

2007 Dsida Jenő költő születésének 100. évfordulójára megjelent az Én dalom című kötet, amelyet általános iskolai tanulók illusztráltak. Megkezdték a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye restauráló     műhelyének az építését. Szatmárnémetiben Hám János ünnepségeket rendeztek a püspök halálának 150. évfordulója alkalmából

2008 Az RMPSZ Szatmár megyei szervezete a tagság részvételével kiértékelő gyűlést tartott. Helyhatósági választások voltak Szatmárnémetiben. A Partiumi Napok elnevezésű rendezvény zajlott a városban. Megjelent az Építészet Szatmáron címet viselő kötet. Felavatták a Szent Erzsébet szobrot a szatmári Szent János templom (Hildegárda) előtti téren. Bura Lászlót Szatmárnémeti díszpolgárává avatták

2009 Megjelent a BBTE szatmári kihelyezett tagozata 10 éves fennállása alkalmából a Sodrásban címet viselő kiadvány. Az RMDSZ székházban megrendezték a szatmári magyar kulturális szervezetek találkozóját. Erdődön felavatták Bakócz Tamás mellszobrát. Meghalt Jencsik-Sthal Katalin, világbajnok tőrvívó, edző

2010 A szatmári képzőművészek az egyik testvérvárosban, a lengyelországi Rzeszówban rendeztek csoportos tárlatot. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium új igazgatója Pataki Enikő lett. Az intézmény a szatmári Zárda épületébe költözött. Felavatták Olajos Béla, szatmári festőművész emléktábláját a volt Tabajdi-patika épületén.

2011 Az év elejétől a szatmári magyarok tömegesen kérelmezték a honosítási eljárást. Megkezdődött a 16-os lakónegyed átfogó felújítása. Szatmáron bemutatták a Meszlényi Gyula-az alkotó püspök című filmet. Szatmárnémeti központjában, a székesegyház előtti téren boldoggá avatták Scheffler Jánost, Szatmár mártír püspökét. A szatmári Kölcsey Ferenc Főgimnázium új épületbe, az egykori Boromisza konviktus épületébe költözött. A Szent István Kör 20 éves fennállását ünnepelte.

2012 A Román Kultúra Napja alkalmából a Mioriţa vendéglőben szatmári kulturális személyiségekről tartottak előadásokat. Zavargások voltak országszerte, Szatmáron is több tüntetést szerveztek a kormány, az ország vezetősége ellen. Közölték a tavalyi népszámlálás eredményeit. Ezek szerint Románia lakossága  19 042 000, ebből a magyar közösség aránya 6,5 %, kb. 1200000. Szatmárnémetinek 94 948 lakosa van, ebből 55 904 román, 35 723 magyar, 1278 roma, 1002 német, 164 ukrán. Mohy Sándor emléktáblát kapott Szatmáron, ez az egykori műterme falára (István tér, P-ta Eroii Revolutiei) került.
   

 

 

 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

budabest@index.hu

Váradi László, 2016.06.07 16:46

Tisztelt Uram!
Szíves segítségét kérem, hogy egy találjak egy művészettörténészt, aki Popp Auréllal foglalkozott. A hírekben olvastam, hogy a Vécsey házban önálló kiállítása nyílt.
Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel

miholcsagyula@yahoo.com

Miholcsa Gyula, 2015.12.14 09:32

Tisztelt MUhi Úr!

Milyen jó, hogy valaki ilyen részletes krónikát ír a város fontosabbb eseményeiről!

Engem különösen a napórák érdekelnek, és az lenne a kérdésem, hogy honnan lehet tudni (érdekelne a konkrét forrás), hogy 1814-ben napórát szereltek a Tornyos Házra?

Tisztelettel,

Miholcsa Gyula

laczko_agneta@yahoo.com

Corici Laczko Agneta, 2015.11.15 18:20

A regi Kinizsi utcat keresven talaltam az oldalra. Nekem is volt egy Muhi Sandor nevezetu rajztanarom (muszaki rajz)1974-1975 (az en idom), annak idejen edsapam nagyon dicserte mert az o tanara is volt.
Latvan az on fiatalos kinezetet feltelelezem hogy egy fiatalabb generacio.
Kerdesem; van e valami kapcsolatban az elozo, az en idomben mar elegge koros Muhi Sandor tanarurral, mert akkor tortenelmet irnak

miholcsagyula@yahoo.com

Gyula, 2015.01.22 09:11

Hiányzik a villamosság bevezetése, a villanyvilágítás, mikor indul el az első villamos (amiről ír, hogy megszűnik)

Re: miholcsagyula@yahoo.com

muhisandor, 2015.04.22 15:54

És még nagyon sok dolog hiányzik egészen biztosan...