Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


08. Szatmári arcképek 1.

2013.03.15

SZATMÁRI ARCKÉPEK

 

A Szatmári arcképek sorozatomat a kilencvenes években készítettem, több mint 200 portrét tartalmaz a megfelelő adatokkal. A sorozatot a Szatmári Friss Újság közölte, egy része megjelent az Otthonom Szatmár megye második füzeteként, de nagyon sokat reprodukáltak az utóbbi években ezekből különböző helyi kiadványokban. Válogatás látható a sorozatból a szatmári református gimnáziumban, valamint a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban,  a Wikipédián és még sorolhatnám. Az arcképek nem művészi igénnyel készültek, dokumentum jellegük van.

 

 

01.  Acsády Ignác

(1845 — 1906)

 

Nagykárolyban született, történész, a MTA levelező tagja. Történelmi munkái mellett számos szépirodalmi, kritikai írása jelent meg.

 

 

02. Ady Endre    

(1877 — 1919)

 

A Szatmár megyei Érmindszenten született. A falu ma a költő nevét viseli.

 

03. Bagaméri István

(XVII. század vége — XVIII. század eleje)

 

Szatmár város tanácsosa, aki a vár 1703-as ostromakor egy ház falába rejtette el a város jegyzőkönyveit, valamint a református egyház kegytárgyait, így mentve meg azokat.

 

04. Bagothai Sámuel

(1868-1939)

 

A XX. század első évtizedeiben harminc éven át volt a Szatmári Református Főgimnázium tanára, aktív résztvevője a város politikai életének.

 

05. Bagossy Bertalan

(1868 — 1950)

 

Római katolikus pap, író, tanár, a Királyi Katolikus Főgimnázium igazgatója Szatmárnémetiben.

 

06. Bakcsy Gergely

(1860 — 1945)

 

1890-től a református gimnázium tanára, később igazgatója. Nyugdíjaztatása után a Németi Egyházközösség főgondnoka. Megírta a református főgimnázium történetét (1896)

 

07. Bakócz Tamás

(1442 — 1521)

 

Erdődön született, itt látható a mellszobra is. Esztergomi érsek, bíboros, konstantinápolyi pátriárka. II Gyula halála után komoly esélye volt arra, hogy pápává válasszák. Ő hirdette meg pápai küldöttként, 1514-ben azt a keresztes hadjáratot, amelynek közvetett következménye a Dózsa György-féle parasztháború volt.

 

08. Bánhidi Antal

(1902 — 1994)

 

Széchenyi-díjas, okleveles gépészmérnök. Szatmárnémetiben született, itt érettségizett. Saját építésű repülőgépével (Gerle 13) világrekordot árt el. Nevét viseli a Bánhidi Alapítvány, amelyet a Szatmári Református Gimnázium tanulói számára létesített

 

09. Dr. Barbul Vasile

(1926-1992)

 

Orvos. 1956 óta szakorvos a szatmárnémeti Járványkórházban, amelyet 1978 és 1992 között vezetett. 25 évig tanított az egészségügyi technikumban, illetve líceumban. Számos szakcikket közölt különböző lapokban.

 

10. Barbul I.C. Carol

 

A harmincas években parlamenti képviselő, prefektus, egyike az Unió gyár megalapítóinak

 

11. Bartók Lajos

(1851-1902)

 

Erdődön született, költő, publicista volt. 1869-től Jókai Üstökös című élclapjának belső munkatársa, a Bolond Istók alapítója (1878), amelyet haláláig szerkesztett. Figyelemre méltó lírája és drámaírói tevékenysége.

 

12. Balassa Menyhért

 

Ferdinánd híve, 1552-ben a királyi hadak kapitánya lett. Hűségéért bári rangot kapott, valamint Tasnád, Nagybánya és Szatmár várát. Az utóbbi huzamosabb ideig volt szálláshelye. A család kiemelkedő tagja Bálint, az első magyar lírikus.

 

13. Bem József

(1794-1850)

 

Honvédtábornok, a magyar szabadságharc egyik fővezére. Szálláshelye, Nagybánya felé menet Szatmár főterén csapatszemlét tartott. Szamoskrassón, a Darvay kúriában szállt meg, itt tiszteletére emlékszobát rendeztek be.

 

14. Berey Géza

(Szatmár, 1908 — Budapest, 1982)

 

Újságíró, többkötetes szerző, évekig szatmári és nagykárolyi lapok munkatársa volt. 1940-ben a szegedi Délmagyarország főszerkesztője lett, később ügyvezető igazgatója. A náci megszállás után a lapot betiltották, őt pedig internálták. Életének erről a szakaszáról szól a Hitler Allee című kötete (Bp. 1979). Jelentős sajtótörténeti munkássága is.

 

15. Bíró Lajos

(1856 — 1931)

 

Tasnádon született, rovartani és néprajzkutató. Új Guineában hét évig gyűjtötte a pápuák néprajzi adatait. Szobra Tasnádon áll.

 

16. Bodnár Károly

(1872 — 1960)

 

Mérnök, út- és vízügyi szakember. Pályafutását az Ecsedi-láp Ármentesítő Társulatnál kezdte 1914-ben. A Tisza-Szamos Ármentesítő Társulat főmérnöke, majd igazgatója Szatmáron. A római katolikus egyház tanácstagja.

 

17. boldog Bogdánffy Szilárd

(1911-1953)

 

A Szatmár-Nagyvárad Római Katolikus Egyházmegye titokban felszentelt püspöke volt. 2011-ben avatták boldoggá.

 

18. Boross Sándor

(1891 — 1970?)

 

Költő, tanító. Szárazbereken született, Debrecenben végezte a tanítóképzőt, Szatmár megyében dolgozott. Megjárta a két világháború poklát, Gellért Sándor igen nagyra értékelte költészetét. Művei: Tánc, 1924, Árvaság, 1929, Vár engem a föld, 1937.

 

19. Boromisza Tibor

 

Római katolikus püspök Szatmáron (1906-1928), többek között ő építtette fel a püspöki konviktust (Unio Iskola)

 

20. Boros Jenő

 (1886-1962)

 

Szatmárnémetiben lelkész, később esperes. Gyülekezeti lapot szerkesztett Református Híradó címmel, prédikációit kötetben jelentette meg.

 

21. Borsos Benő

(1860-1905)

 

1889-től haláláig a református főgimnázium igazgatója volt, újjászervezte az intézetet.

 

22. Botka Gyula

(1872-1957)

 

Csizmadia Szatmáron, a Csizmadia Ipartársulat alelnöke, az Iparos Otthon és Ipartestület választmányi tagja, presbiter.

 

23. Czumbel Lajos dr.

(1891-1967)

 

Teológiai tanár, a filozófia doktora, számos könyv és tanulmány szerzője volt. Az egyházmegye ordináriusa 1950 és 1951, valamint 1956 és 1967 között.

 

24. Csapó Sándor

(1913-1979)

 

Rajztanár, szobrász Szatmárnémetiben. Évtizedekig a református főgimnázium rajztanára volt, az 1970-ben létrehozott képzőművészeti líceum tanáraként ment nyugdíjba. Az ő alkotása dr. Lükő Béla szobra Szatmáron.

 

25. Csengery János

(1856-1945)

 

Szatmáron született, műfordító, egyetemi tanár, a MTA tagja. Szatmáron, Debrecenben tanult, a kolozsvári majd a szegedi egyetemen tanított. Évekig szerkesztette a Magyar Pedagógiát.

 

26. Csipler Sándor

(1909-2000)

 

A szatmárnémeti vívóiskola érdemes edzője, a világbajnokok felkészítője. 1994-ben megkapta a Szatmárnémeti Díszpolgára címet, a szobrát még életében leplezték le a vívóterem előtt.

 

27. Csűry Bálint

(1886-1941)

 

Egriben született, Szatmár megyében, a középiskolát Szatmárnémetiben, a bölcsészetet Kolozsváron végezte. Nyelvész, egyetemi tanár, a MTA l. tagja. Ő gyűjtötte össze a Szatmár megyei szamosháti nyelvjárás szókincsét. Gyűjtésének alapja az egri élő beszéd volt.

 

28. Debreczeni István

(1887-1973)

 

Református lelkész, tanácsbíró Szatmárnémetiben. Több egyházi és irodalomtörténeti tematikájú kötet szerzője, a Kölcsey Kör elnöke, irodalmi társaságok vezetőségi tagja volt.

 

 

29. Dénes Sándor

(1880-1944)

 

Mikolában született, 1908-tól 30 éven át a Szamos című szatmári napilap szerkesztője, később főszerkesztője volt. Több kötetes szerző, az újságíró szervezet helyi tagozatának elnöke, a Kölcsey Kör alelnöke volt.

 

 

30. Dragoş Teofil dr.

(1874-1934)

 

Ügyvéd, politikus. 1922-ben megyénk prefektusa, több ízben képviselő, az Ecsedi Láp Bizottság kormánybiztosa, a Szatmárnémeti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt.

 

42. Dsida Jenő

(1907-1938)

 

Szatmárnémetiben született, a régi kenyérgyár épületén (ma internátus) márványtábla őrzi emlékét, a Titulescu téri parkban szobra van. A két világháború közötti magyar költészet jelentős képviselője.

 

43. Erdős I. Pál

(1916-1987)

 

Grafikusművész, a Művészet Érdemes Mestere. Két évtizedig a Román Képzőművészek Szövetsége Szatmári Fiókjának elnöke, több mint egy évtizedig a Román Képzőművészek Szövetségének alelnöke. Emlékháza a tűzoltótorony közelében van Szatmáron.

 

44. Fábián György dr.

(1912-1980)

 

Református esperes Szatmáron, egyházkerületi generális direktor. Teológiai és jogi diplomát szerzett. Egy ideig Szinérváralján lelkész, majd élete végéig a szatmárnémeti Németi Egyházkerület lelkésze volt.

 

 

34. Fényi István

(1919-1994)

 

Költő, műfordító, tanár Nagykárolyban. Kaplonyban született. Verseskötetei: Tavaszi szőlővessző (1966), A világ benépesítése (1971), Sors virággal (1982), Égi város (1996)

 

35. Friedmann József

 

A szatmárnémeti status quo hitközség főrabbija volt 1935-től. Ez a hitközség az 1896-os évben vált ki az ortodox hitközségből. Templomukat és az emeletes paplakot 1908-ban építették. A templomot 1965-ben bontották le.

 

36. Fodor Kálmán

(1929-1980)

 

Festőművész, tanár. A petrozsényi művésztelep tagja, vezetője volt. 1970-ben hazaköltözött Sárközújlakra, és haláláig tevékeny résztvevője volt Szatmár megye képzőművészeti életének.

 

37. Földes Károly

(1891-1968)

 

Református lelkész, tanár. Különösen a szórványban végzett lelkészi, templomépítői tevékenysége jelentős. Születésének századik évfordulóján a Diaszpóra Alapítvány ünnepséget rendezett, és az óta minden évben kiosztják a nevével jelzett díjat és emlékplakettet.

 

38. Földi János

(1755-1801)

 

Orvos, természetbúvár, nyelvtudós és költő, Csokonai barátja volt. 1788-ban Szatmáron volt orvos.

 

39. Gaál József

(1811-1866)

 

Nagykárolyban született, író, költő, drámaíró, a MTA l. tagja. 1841-től a Kisfaludi Társaság tagja. 1848-ban Szatmár megye közjegyzőjévé választják, 1849-ben a Március Tizenötödike szerkesztője, majd Damjanich seregében szolgált. A szabadságharc után Aradra internálták. Munkáit Abafi Lajos adta ki 1881-ben, három kötetben.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.