Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


09. Szatmári arcképek 2.

2013.03.15

40. Gellért Sándor

(1916-1988)

 

Költő, műfordító. Mikolában volt tanár, nyugdíjaztatása után Szatmáron is lakott. Az ő neve fémjelzi a Szatmárnémetiben évente megrendezésre kerülő Gellért Sándor Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyt.

 

41. Goschy Mátyás

(1888-1964)

 

Mérnök, építész, 1925-től vezette a városi mérnöki hivatalt. Elkészítette Szatmár városrendészeti tervét, új utakat, tereket létesített. A fedett stadion, templomok, hidak, üzemek alaprajzait készítette el. A második világháború után, mint a város polgármestere meghatározó szerepet vállalt az újjáépítésben.

 

42. Göde József dr.

(1887-1956)

 

Sebész, nőgyógyász, tiszti orvos, a katonai kórház sebész főorvosa, egészségtantanár Szatmárnémetiben. A Magyar Sebészeti Társulat tagja volt, jelentős szerepet vállalt városunk modern egészségügyének a megteremtésében.

 

 

43. Groza Ferenc

(1883-1955)

 

Latin-, görög-, filozófia szakos tanár, nyelvész, tankönyv és szótárszerkesztő. A szatmárnémeti Római Katolikus Főgimnázium valamint az Eminescu Líceum tanára, később egyetemi tanár Kolozsváron.

 

44. Gvadányi József

(1725-1801)

 

Császári lovas generális, költő, író. 1763-tól a Felső-Tisza mentén szolgált, többször járt Peleskén és az ottani emberekről mintázta meg a peleskei nótárius alakját.

 

45. Harcsár Géza dr.

(1870-1950)

 

Ügyvéd, a Szatmári Református Egyházkerület ügyésze, főgondnoka, évekig az ügyvédi kamara elnöke. Aktív, közéleti ember volt, aki jelentős szerepet vállalt Szatmár társadalmi, kulturális életében.

 

 

46. Hanz Jenő dr.

(1864-1935)

       

1890-től a Szatmárnémeti Református Gimnázium magyar-latin szakos tanára, később igazgatója volt. Tíz éven ét szerkesztette a Szamos című lapot, számos irodalmi és kulturális intézmény vezetője, a Kölcsey Kör titkára volt.

 

47. Harag György

(1925-1983)

 

Színházi rendező, műfordító, a Szatmári Állami Magyar Színház első igazgatója. Marosvásárhelyen, Újvidéken, Kolozsváron, Szatmárnémetiben számos, színháztörténeti szempontból is jelentős darab színrevitele fűződik a nevéhez. A szatmárnémeti színház magyar társulata az ő nevét viseli.

 

48. Hám János

(1781-1857)

 

Szatmár püspöke (1827-1857), a modern Szatmárnémeti egyik megteremtője. Nevét szobor, utca őrzi a városban, róla nevezték el Szatmár római katolikus gimnáziumát is.

 

49. Hámon Róbert

(1873-1934)

 

Szatmári székesegyházi kanonok. Évekig a püspöki és káptalani uradalmak kormányzója, egyházmegyei főtanfelügyelő. Nevéhez fűződik több templom építése, felújítása az egyházmegyében.

 

50. Hoffmann Ferenc

(1873-1945)

Zenetanár, karmester, zeneszerző. Bécsben, Miskolcon karnagy. 1919-ben Szatmárnémetiben telepedett le. 1921-ben egyik megalapítója a Szatmári Filharmonikusok Társaságának, nyilvános zeneiskolát tartott fenn, az Iparos Dalárda karnagya volt.

 

51. Horváth Imre

(1906-1993)

 

Költő, újságíró. 1930-ban és 1931-ben városunkban a Szatmári Újság és a Szamos munkatársa volt. Nagyváradon élt.

 

52. Horváth István

(1913-1972)

 

Vallástanár Szatmárnémetiben, majd 1959-től haláláig a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára. Kötete: Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz.

 

53. Ilosvay Lajos

(1861-1957)

 

Kanonok, a szatmárnémeti székesegyház plébánosa. A római katolikus iskolaszék egyházi elnöke volt.

 

54. Ilosvai Selymes Péter

(XV-XVI. század)

 

Epikus, énekszerző, 1514-ben Szatmáron tanító.

 

55. Irsik Ferenc

(1822-1896)

 

Szatmári kanonok, a Püspöki Líceum igazgatója. Ő alapította a Kiskonviktust, felépíttette a Szent József Árvaházat és még sorolhatnánk.

 

56. Jakabffy Elemér dr.

(1881-1963)

 

Jogász, közíró, politikus, helytörténész, az Országos Magyar Párt alelnöke, a MTA tagja. A két világháború között Szatmár megye parlamenti képviselője, 11 éven át küldött a genfi Nemzetiségi Kongresszuson. Megalapítója és főszerkesztője a Magyar Kisebbség című szemlének. 1944 után nem vállalt közszereplést. Internálták, deportálták, utolsó éveit Szatmáron töltötte.

 

57. Janitzky Pál

(1928-1993)

 

A Magyar Líceum és az Eminescu Líceum fizika-számtan szakos tanára volt. Helytörténész, fotó-, és képeslapgyűjteménye Szatmárról egyike a legátfogóbb, leggazdagabb gyűjteményeknek. Ceruzagyűjteménye — amelyet több alkalommal is kiállított Szatmáron — szintén páratlan a maga nemében.

 

58. Joó Ferenc

(1829-1909)

 

A szabadságharc idején honvéd tűzmester, Bem apóval 29 csatában vett részt, ott volt a piski hídnál is. A szatmárnémeti Magyar-utcai temetőben van a sírja.

 

59. Jászi Oszkár

(1875-1957)

 

Nagykárolyban született, író, politikus, egyetemi tanár, a magyarországi polgári radikalizmus vezető alakja és teoretikusa. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács tagja, miniszter, a Külügyi Tanács elnöke. A proletárdiktatúra idején emigrált az Egyesült Államokba és az Ohio állambeli Oberlin College szociológia professzora volt.

 

60. Kaffka Margit

(1880-1918)

 

Nagykárolyban született, író, költő volt. A szatmári irgalmas nővéreknél tanítóképzőt végzett. Első kötete: Levelek a zárdából—nyár. A Hám János által alapított szatmári zárdáról van szó.

 

62. Károlyi Sándor gr.

(1668-1743)

 

II. Rákóczi Ferenc távozása után a kuruc csapatok fővezére volt, ő kötötte meg 1711-ben a szatmári békét. A békekötés helye nem a ma is látható Vécsey-palota, hanem a jóval szerényebb kinézetű várbeli élésház, amelyet a reformátusok templomnak is használtak, miután saját templomuk 1703-ban leégett. Ez az épület ma már nem létezik. Az arckép a kaplonyi kriptában található érckoporsó portréja után készült.

 

63. Károlyi György gróf

(1802-1877)

 

Szatmár vármegye akkori leggazdagabb főura, politikus, a MTA tagja. Széchenyi barátja, akinek felhívására 1825-ben 40 ezer forinttal járult hozzá a MTA megalapításához. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik megalapítója és elnöke volt. A kiegyezés után Szatmár vármegye főispánja, koronaőr, majd főudvarmester. A Károlyi grófok kaplonyi kriptájában van eltemetve.

 

64. Kiss Áron

(1815-1908)

 

1892-ben választották református püspökké. Tevékenysége legjavát Szatmárnémetiben és a Szatmári Egyházmegyében fejtett ki. Könyvtárat alapított, nagy gondot fordított az iskolákra is. Jelentős egyháztörténeti munkák szerzője.

 

65. Kiss Bertalan

1906-1980)

 

1936-tól a Láncos-templom lelkésze. A negyvenes évek elején felsőházi tag, a filozófia doktora, több kötetes szerző. Amikor 1944 őszén a templomot bombatalálat érte, az ő érdeme, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerült helyrehozni a rombolást. 1945 után megjárta a kommunista rendszer börtöneit, kiszabadulás után Ákosra helyezik, ahol első dolga a templom rendbetétele. Könyvei: Az ifjúkor lélektana (1936), A vér és könny egyháza (1940)

 

 

66. Kiss Gedeon

(1823-1898)

 

1872-től Szatmár főkapitánya volt, ő a Tűzoltó Egyesület alapítója. Nevéhez fűződik a város fásítása és a Kossuth-kert alapítása. A fentiekért kapta a „fák ezredese” megtisztelő címet. 1903-ban a város szobrot emelt neki a Kossuth-kert főbejáratával szemben.

 

67. Kocsis László

(1881-1949)

 

Az Ipartestület elnöke volt, aktív politikus, akit 1938-ban polgármesternek választottak Szatmárnémetiben.

 

68. Kondor Gedeon

 

A Timár Ipartestület elnöke volt a két világháború között. Timár Ipartársulat Szatmáron már 1469-ben volt. 1839-ben közös árusító helyiséget létesítenek. Termékeik országszerte ismertek és elismertek voltak. Több gazdasági kiállításon nyertek érmeket és okleveleket.

 

69. Kiss József

(1885-1972)

 

Szatmárnémeti főpénztárosa, tűzoltóparancsnok és a református egyház gondnoka volt.

 

70. Korbuly Irén (Bakcsy Domokosné)

 

A harmincas években a Szatmárnémeti Református Leánygimnázium igazgatónője volt. Az intézményt 1862-ben alapították, állandó helyiséget 1873-ban, nyilvánossági jogot 1891-ben nyert. Épületében egy időben a Süketnémák Általános Iskolája, ma a művészeti líceum működik.

 

71. Kovács Ádám

(1933-1991)

 

Színházi rendező. Egyetemi tanulmányai után 1957-tól haláláig a szatmárnémeti magyar társulatnál dolgozott, számos sikeres darab rendezése fűződik nevéhez.

 

72. Kováts Eduárd

(1823-1898)

 

Jogot végzett, 1848-ban nemzetőr, majd a nemzetőrség parancsnoka. 1852-ben bíró, később visszavonul birtokára. Életének ebben a szakaszában számos tiszteletbeli állást, küldetést vállalva sokat tett városunkért, megyénkért. Igen értékes, nyolcezer kötetes könyvtára volt.

 

73. Kováts Lajos

(1812-1890)

 

Politikus, publicista. Pozsonyban jogot tanul, majd a bányászati akadémián folytatta tanulmányait. 1839-ben Szatmár vármegye követe a pozsonyi országgyűlésen. Itt kerül közelebbi kapcsolatba Széchenyi Istvánnal, aki mellett közlekedési államtitkár lesz. Mint közgazdasági szakíró korának egyik legképzettebb szakembere volt.

 

74. Kölcsey Ferenc

(1790-1838)

 

A Himnusz szerzője. Szatmár megyében, Sződemeteren született. Alig 25 évesen végleg visszavonult a szatmárcsekei „szép, de vad és felette magányos” birtokára. Megyénk országgyűlési képviselőjeként az eltaposott jogokról beszél, az anyanyelv és a szólásszabadság érdekében emel szót.

 

75. Kövesné Szabados Inci

(1905-1992)

 

Festő és iparművész. A húszas években a nagybányai művésztelepen Thorma János és Mikola András tanítványa volt. Rajzaival, vízfestményeivel számos szatmári tárlaton szerepelt.

 

76. Kudelász Károly

(1896-1973)

 

Szobrász, festő. Magániskolákat végzett, a húszas, harmincas években részt vett Szatmárnémeti képzőművészeti életében, majd Nagyváradra költözött. Városunkban, magángyűjteményekben több munkája található.

 

77. Krúdy Gyula

(1878-1933)

 

Író, rövid ideig Szatmárnémetiben, a jezsuita atyáknál tanult.

 

78. Krüzselyi Erzsébet

(1875-1953)

 

Máramarosszigeten született, Szatmárhegyen halt meg. Költő, író, 1893-tól rendszeresen publikált verseket, tárcákat, elbeszéléseket, humoreszkeket máramarosszigeti és központi lapokban. Kötetei: Versek (1897), Csendország dalai (1913), Hangtalan lírán (1924)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.