Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


10. Szatmári arcképek 3.

2013.03.15

79. Lauka Gusztáv

(1818-1902)

 

Író, költő, humorista. Erdődön gazdatiszt, uradalmi írnok volt. Pesten segédszerkesztő lett, 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány jegyzője, 1849-ben belügyminiszteri titkár. Élclapokat szerkeszt, a szabadságharc bukása után Szaniszlón telepedett le, majd Szatmárnémetiben vállalt állást, később újra Pesten élt. A XIX. század második felének népszerű humoristája és az egyik legolvasottabb írója volt.

 

80. Láng Ferenc dr.

(1889-1950)

 

Kálmándon született, római katolikus pap, tanár, helytörténész volt. Művei: Hildegárda (1930), Egy darab Szatmár múltjából (1932)

 

81. Leiblinger Márton

(1878-1958)

 

Főmolnár, malomtulajdonos. A szatmári Leiblinger és Erdélyi „László” malom társtulajdonosa (az ócskasor környékén), a Katolikus Legényegylet elnöke, az Iparos Otthon választmányi tagja.

 

82. Lendvay Márton

(1807-1858)

 

Az egykori Szatmár megyében, Nagybányán született, pályája kezdetén szülővárosában volt írnok. A Nemzeti Színház első színésznemzedékének vezető tagja. 1881-ben Nagybánya polgársága a házát emléktáblával jelölte meg, szobrot állíttatott neki.

 

83. Ligeti László Zoltán

(1920-1996)

 

Magyartanár, ő volt a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség létrehozója, a szatmári Kölcsey Kör újrateremtője, a Rákóczi Kollégium felépítésének kezdeményezője, a szatmári Kölcsey kultusz legkövetkezetesebb ápolója.

 

84. id. Litteczky Endre

(1852-1935?)

 

Litteczky Endre festőművész édesapja, a Szamos című napilap tulajdonosa. Több pénzintézet és iparvállalat alapító tagja volt Szatmáron.

 

85. Litteczky Endre

(1880-1953)

 

Festőművész, a szatmárnémeti képzőművészeti kör vezetője volt. Lipcsében grafikai iskolát végzett. Feleségével, Litteczkyné-Krausz Ilonával számos közös kiállítást rendezett Aradon, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Szatmáron. Egy ideig ő szerkesztette a Szamos című napilapot is.

 

86. Litteczkyné-Krausz Ilona

(1900-1975)

 

Grafikusművész, Litteczky Endre felesége. Férjével számos tárlatot rendezett erdélyi városokban. Az ötvenes, hatvanas években a szatmári Népművészeti Iskola tanára volt.

 

87. Vasile Lucaciu dr.

(1952-1922)

 

Görög katolikus pap, a filozófia doktora, politikus. Szobra, Cornel Medrea alkotása Szatmárnémeti központi parkjában látható.

 

88. Lugossy József

(1812-1884)

 

Tanár, nyelvész, archeológus, a MTA tagja. A szatmárnémeti református egyház papja, majd Máramarosszigeten, Debrecenben tanít. Főműve a Magyar csillagászat, amely az ősmagyarok csillagászati ismereteiről szól.

 

89. Lükő Béla dr.

(1883-1936)

 

A szatmári kórház igazgató főorvosa. A világháború után megszerzi a városi kórház számára a polgári iskola épületét, ahol az adott viszonyokhoz képest modern, több osztállyal rendelkező kórházat létesít. Tudásáról, emberségéről az idősebbektől még ma is lehet történeteket hallani. Nevét Szatmáron utca őrzi, szobra a városi kórház épülete előtt látható.

 

90. Márton Áron

(1896-1980)

 

Az egyházmegye apostoli kormányzója volt 1939-1942 között. Fiedler István szatmári-nagyváradi püspök lemondása után a Szentszék a kettős egyházmegye kormányzójává nevezte ki.

 

91. Mátray Lajos

 

A XIX. század nyolcvanas éveitől a szatmári református gimnázium tanára volt. Ő alapította 1891-ben a Kölcsey Kört, 1892-ben az ő alkalmi színdarabjával nyitották meg a városi színház új, mindmáig használatba lévő épületét. Igen jelentős a költészete és irodalomtörténeti munkássága is.

 

92. Márkus Ottilia

(1873-1951)

 

A Szatmár megyei Homoródon született, író, műkritikus volt. Eredetileg festőnek készült, Hollósy Simon tanítványa volt. Ady Endre szűkebb baráti köréhez tartozott, tőle kapta az Itóka nevet. Párizsban Anatole France titkárnője. A Tanácsköztársaság bukása után börtönbe zárják, majd Bécsbe, később Párizsba emigrált. 1945-ben térnek vissza férjével, Bölöni Györggyel Budapestre. Jelentősebb művei: Szenvedések könyve (1921), Anatole France barangolásai (1928), Visage de Bourdelle (1935)

 

93. Mertz Margit dr.

(1909-1986)

 

Tanár. Szatmárnémetiben született. 1943-ban írta meg doktori értekezését A szatmári svábok népviselete címmel, amely Budapesten jelent meg.

 

94. Mészáros János

(1906-1977)

 

Római katolikus pap, író. Tárcákat, novellákat, verseket, irodalomtörténeti és társadalmi témájú cikkeket írt szatmárnémeti lapokba. Verseskötete: A láp madara Sionra száll (Szatmárnémeti, 1937)

 

95. Mezey Béla

(1849-1943)

 

Jogász, szatmári városi főtisztviselő. Rendőrkapitány volt, később, mint ipar biztos képviselte a várost az Ipartestületnél, egy ideig vezetője volt a Szatmárhegy községi elöljáróságának is.

 

96. Mikola András

(1884-1971)

 

Nagypeleskén született, festőművész, a nagybányai szabadiskola kiemelkedő személyisége. Tanulmányait Nagybányán, Párizsban, Münchenben és Olaszországban végezte. Műveit hazai és külföldi múzeumok őrzik.

 

97. Misztótfalusi Kis Miklós

(1650-1702)

 

A leghíresebb magyar nyomdász, ugyanakkor író is. Szatmár vármegyében, Misztótfaluban született.

 

98. Mohy Sándor

(1902-2001)

 

Hazai festészetünk meghatározó egyénisége. Gyermek és ifjúkorát Szatmáron töltötte. 1931-1937 között a szatmári református gimnázium tanára. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola professzoraként, prorektoraként nyugdíjazták, Kolozsvár díszpolgára.

 

99. Muhy Zsigmond dr

(1867-1923)

 

Orvos volt, egy időben a szatmári kórház igazgatója. Az ő tulajdona volt az ún. Muhi-palota, amelynek bejárata felett ma is jól kivehetőek az M.ZS. betűk.

 

100. Nádai (Niederman) István

(1910-1995)

 

Színművész. 1954-től volt tagja a szatmárnémeti magyar társulatnak, amely mellett haláláig kitartott.

 

101. Nagy Béla

(1886-1960)

 

1912-1947 között a szatmári református gimnázium latin-magyar szakos tanára, majd nyugdíjaztatása után, 13 éven át az iskola könyvtárosa volt. Nyelvészeti és helytörténeti munkákat írt.

 

102. Nagy József dr.

(1886-1955)

 

Jogász, a szatmárnémeti rendőrség főkapitánya, a második világháború után a megye megbízott prefektusa volt. Sokat tett a háború utáni megye és város megújításáért.

 

103. Olajos Béla

(1910-1991)

 

Festőművész, rajztanár 1945-től Szatmárnémetiben, ahol pedagógusi munkája mellett aktív résztvevője volt a megye képzőművészeti életének.

 

104. Pakocs Károly

(1892-1966)

 

Római katolikus pap, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye vikáriusa, teológiai tanár, író. Tucatnyi regénye, verseskötete jelent meg a két világháború között Szatmáron, Nagyváradon, Kolozsváron, Budapesten stb.

 

105. Pap Endre

(1817-1851)

 

Jogász, költő, író, műfordító, publicista. Jogot végzett, Kölcsey mellett Csekén kezdte el a joggyakorlatot. Petőfi Sándor szatmári barátja volt, a költő többször járt nála. A szatmári Kölcsey Kör az azóta lebontott házát márványtáblával jelölte meg. A táblát jelenleg a múzeumban őrzik.

 

106. Páskándi Géza

(1933- 1995)

 

Író, költő, drámaíró, Szatmárhegyen született, középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte. 1974-ben települt át Magyarországra ahol évekig a Kortárs szerkesztője volt. Mellszobra Szatmárhegyen és a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban áll.

 

107. Preisz Ákos

(1923-1981)

 

Hegedűművész, a Magyar Rádió karnagya volt. Pályája Szatmárról indult, a harmincas években csodagyerekként rendszeresen koncertezett városunkban. Később Budapesten, majd haláláig Bécsben élt. Zeneiskolát alapított, zenepedagógiai könyvet írt.

 

108. Prielle Kornélia

(1826-1906)

 

Máramarosszigeten született, színésznő volt. 1841-ben Szatmáron, Tóth István társulatában lépett először színpadra, később Debrecenbe szerződött, majd Budapesten játszott. Debrecenben kérte meg a kezét Petőfi, ő azonban kollégájához, Szerdahelyi Kálmánhoz ment feleségül. A Nemzeti Színház kimagasló művészegyénisége volt.

 

109. Princz József

 

Mérnök. Testvérével, Árminnal 1906-ban Gép- és Edénygyárat alapított Szatmáron. Reiter Móriccal a Kereskedelmi Kamara elnöke volt. Az intézmény évtizedeken keresztül képviselte a kereskedelmi és gazdasági érdekek védelmét, kereskedelmi iskolát nyitott, lehetőséget nyújtott tagjainak a művelődésre, szórakozásra.

 

 

110. Pogăciaş Ioan dr.

(1892-1955)

 

Ügyvéd, ügyész, politikus. A XX. század harmincas éveiben Szatmár megye prefektusa volt

 

 

111. Popp Aurél

(1679-1960)

 

Festőművész, a szatmári katolikus főgimnázium rajztanára volt. A szatmári Művészeti Múzeumban állandó kiállítása van, a volt Turbinei utcát, ahol lakott, róla nevezték el, a város művészeti líceuma az ő nevét viseli, Szatmáron szobra is van egykori lakása közelében.

 

112. Pop Octavian dr.

 

Az 1919-ben alakult Casa Noastră pénzintézet alapító tagja, később vezérigazgatója. Aurél Popp festőművész testvére. A pénzintézet fontos szerepet játszott a megye gazdasági életében, többek között ipari vállalatok alapítását és támogatását tűzte ki célul.

 

 

113. Reizer Pál

(1943-2002)

Római katolikus püspök Szatmáron. Újjászervezte az egyházmegye szervezeti felépítését, visszaszerezte javainak egy részét, birtokba vette a püspöki palota történelmi épületét, megalapította a Scheffler János Lelkipásztori Központot és megalapította a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot, valamint a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontot. Püspöksége idején új, modern zárdaépületet kapott a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje. Újjáéledtek a nőszövetségi, ifjúsági mozgalmak, szerzetesrendek, és új plébániák jöttek létre. Szobrot emeltetett Hám János püspöknek a székesegyház előtt, és elindította Scheffler János vértanú-püspök boldoggá avatási eljárását.

114. Regéczi Sándor

(1855-1933)

 

1885-től 43 éven át történelmet, földrajzot, tornát tanított a református gimnáziumban Szatmáron. Közéleti ember, két évtizedig a Szamos munkatársa, az Iparos Kör megteremtője.

 

115. Riskó Ignác

(1812-1890)

 

Költő, Szatmár megye főjegyzője, országgyűlési követe volt. Az Ormós-házban lakott a főtéren, amelyiken a villanyóra van. Itt látta vendégül több alkalommal barátját, Petőfi Sándort. A házat a Kölcsey Kör a kilencvenes években márványtáblával jelölte meg.

 

116. Sarkadi Sándor

(1887-1956)

 

Budapesten fizika-kémia szakos tanári oklevelet szerzett, ezzel párhuzamosan látogatta a Budapesti Iparművészeti Főiskola kurzusait. Nagykárolyban újságot szerkesztett, 1925-től kezdve a szatmári kiállításokon akvarelleket és szobrokat állított ki. Egy ideig Popp Aurél kerámiagyárában dolgozott, ő készítette a székesegyház homlokzatán látható Krisztus szobrot.