Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


02. Kézművesség, óvoda

2013.12.17

KÉZMŰVESSÉG, KISCSOPORT 

Azt hiszem egyúttal eljött az ideje annak is, hogy tisztázzam, mi is a gondom a tantárgy általánosan elfogadott, közismert elnevezésével. Románul abilităţi practice a neve, amit magyarul gyakorlati ismereteknek, műhelygyakorlatnak nevezünk. Ezzel az a baj, hogy a legtöbben valamilyen tanonckodás félét, betanítást értenek alatta, ezek pedig régimódi és rövid távú ismeretek, és nincsenek szinkronban a 21. századi, korszerű tanügy elvárásaival. Nagyjából ugyanaz a gond vele, mint a múlt századi rajztanítással a hetvenes évek közepéig. Azzal meg lehetett tanítani a diákokat, gyalut, szódavizes üveget vagy birkanyíró ollót rajzolni, de kinek van szüksége manapság ezekre az ismeretekre? Nyilvánvaló, hogy itt is szemléletváltásra van szükség, nem a konkrét feladatokra kell koncentrálni, hanem itt is az alapokra, a kiindulópontokra, vagyis az anyagokra, technikákra, eljárásokra. Ezeknek az megismerésével, gyakorlati alkalmazásával szerezhetjük meg azokat a képességeket, amelyek segítségével felfedezhetjük környezetünket és alkalom adtán alakítani, formálni is tudjuk azt. A cél tehát sohasem egy-két konkrét feladat megoldása, hanem annak a képességhalmaznak a megszerzése, amely hosszú távon lehetővé teszi, hogy idővel a ma még ismeretlen anyagokkal, eljárásokkal is tudjunk mit kezdeni, vagyis kreativitásra, kezdeményezőkészségre, egyéni ötletekre, a velünk született érdeklődés folyamatos fenntartására van szükségünk. Az óvodában, az elemi iskolai osztályokban nem szakácsokat, villanyszerelőket, szabókat, asztalosokat képezünk, hanem minden iránt érdeklődő, rugalmas, fogékony embereket, akik számára a folyamatos tanulás, az új dolgok elsajátítása a későbbiekben nem teher, hanem életmód. Aki ilyen alapokkal indul, annak sokkal nagyobb az esélye arra is, hogy a későbbiekben jó szabó, asztalos vagy villanyszerelő legyen.

Néhány alapelv

01.   A kézműves tevékenység (abilităţi practice) környezetünk felfedezéséről, anyagok, technikák megismeréséről szól. Egy olyan összetett, hangsúlyozottan gyakorlati jellegű tantárgyról van tehát szó, amelynek — ha helyesen tanítják — az oktató-nevelő, tantárgyakon átívelő szerepe behelyettesíthetetlen.

02.  Célja hasonlóan valamennyi más tevékenységhez, a világ, közvetlen környezetünk alaposabb megismerése és olyan ismeretek, képességek szerzése, amelyek segítségével alkotó módon alakíthatjuk, formálhatjuk ezt.

03.  Nagyon sok vonatkozásban rokon vonásokat mutat a képzőművészeti neveléssel, gyakran hasonló anyagokat, technikákat használunk mindkettőnél, mindkét esetben alapvetően fontos szempont a kreativitás, kezdeményező készség.

04.  Mi a különbség? A képzőművészeti nevelés a látás nyelvével és nyelvtanával, vagyis a képzőművészet alapelemeivel, ezek kifejező erejével való elméleti és gyakorlati jellegű ismerkedés. A kézművesség hangsúlyozottan, uralkodóan gyakorlati jellegű tantárgy, ennek keretében elsősorban anyagokkal, technikákkal, eljárásokkal ismerkedünk. Ezek az ismeretek felhasználhatóak a képzőművészeti tevékenységeknél és természetesen fordítva is.

05.  Lényegében rokon területekről van szó, amelyeknél a párhuzamok, olykor az egybeesések nyilvánvalóak, e miatt lehetséges, sőt egyenesen javallott ezek együttes bemutatása. Nagyon sok olyan téma választható, amelyek segítségével képzőművészeti és kézműves feladatok egyaránt megoldhatóak. Tudomásom van arról is, hogy néhány iskolában ezeket az órákat összekapcsolva ugyanazon a napon, egymás követően tartják meg. Ez megoldható, eredményes és hatékony eljárás is lehet, ha megfelelően használjuk ki az adott keretek által nyújtott lehetőségeket.

06.  A munkáinkat nem eladásra szánjuk, nem a szülőket, netán a kollégákat, tanfelügyelőket szeretnénk elkápráztatni ezekkel. A tevékenységeink legfontosabb gyümölcse tehát nem a munka konkrét, kézzelfogható eredménye, haszna, hanem a feladatok elvégzése során szerzett tapasztalatok, élmények, sikerrel megvívott „harcok” halmaza.

Mit tanítunk?

De kényelmes, pihentető, megnyugtató lenne, ha egy nagyon okos ember pontosan megmondaná nekünk, hogy félévre, napokra, hetekre lebontva mit tanítsunk kézművességből vagy képzőművészeti nevelésből az óvodás gyereknek, és még egy vékonyka füzetet is mellékelne mindehhez, amelyben illusztrálja is a gondosan kiválogatott, megszámozott, szépen sorjázott feladatokat. Ez miért utópia? Főleg azért, mert két egyforma iskola, osztály, nevelő nincs, tehát azonos elvárásaink sem lehetnek. Azért, mert előre, pontosan leírt feladatok elvégzésével nem lehet csak alkalmazkodásra, az utasítások végrehajtására idomítani tanítványainkat, mi pedig tanítani, nevelni szeretnénk őket.

Mit tanítsunk?

a.        Ismerkedjünk a természetes, mesterséges, újrahasznosítható anyagokkal környezetünkből, az ezekhez kapcsolódó technikákkal, felhasználási lehetőségekkel.

b.      Tanuljuk meg a munkákhoz szükséges alapanyagok gyűjtésének, tárolásának a módozatait.

c.        Az anyagok, technikák kapcsán ismerjük meg környezetünk egyszerű használati tárgyait, dísztárgyait is.

d.      Használjuk fel sokoldalúan és folyamatosan az osztály díszítésében, ajándéktárgyak készítésében, más tantárgyaknál, a mindennapi életben, odahaza az itt szerzett tapasztalatokat


KISCSOPORT (3-4 éves gyerekek)

Szeptember: Bevezető

Ismerkedés környezetünk anyagaival, tárgyaival, azok elnevezésével, egyes tulajdonságaival, színével, állagával, felületének tulajdonságaival. A kiscsoportban természetesen készíthetünk egyszerű tárgyakat, díszeket is, de egyelőre nem ez a legfontosabb cél.

Október: Ismerkedés mesterséges anyagokkal: só-liszt gyurma. Természetes anyagok (virágok, ágak, levelek) gyűjtése.

A só-liszt gyurma közös elkészítése, gyúrása egy kisebb műanyag lavórban, kiosztása, közös gyúrása, alakítása. Ez játék, egyelőre nincsenek konkrét feladatok, de minden spontán eredmény fontos, kiemelendő, dicséretet érdemel. Lényeges, hogy elsőként könnyen alakítható, formálható anyagokkal ismerkedjünk. A fentiek mellett a szabadban leveleket, ágakat, virágokat, különböző színű és formájú kavicsot gyűjtünk.

November: Természetes anyagok (virágok, levelek, ágak, gesztenye, kavicsok) gyűjtése

A begyűjtött anyagok szelektálása, raktározása, préselése, előkészítése változatos kézműves feladatok számára.

December: Ismerkedés a különféle állagú, színű, rendeltetésű papírokkal (mesterséges, újrahasznosítható anyagok)

A feladat egyelőre ezek gyűjtése, rendszerezése, beszélgetés a tulajdonságaikról, a felhasználhatóságukról, alakíthatóságukról, a papír szerepéről mindennapi életünkben, környezetünkben.

Papír (újságpapír, szalvéta, papír zsebkendő) alakítása tépéssel, hajtogatással. Mindez egyelőre az ismerkedés szintjén zajlik, nem kérünk számon konkrét eredményeket, de ha spontán módon hasonlók is létrejönnek, akkor kiemeljük, megdicsérjük ezeket.

Január: Ismerkedés az agyaggal. (természetes anyagok)

Szabad játék a jól formálható, nedves agyaggal. Még nem adunk konkrét feladatokat, de összehasonlítjuk a két anyag (só-liszt gyurma és agyag) tulajdonságait, tapinthatóságukat, formálhatóságukat.

Február: Adott alapra festéssel, ragasztással egyszerű farsangi maszk készítése. (mesterséges, újrahasznosítható anyagok)

Hasonló feladat, mint a képzőművészeti tevékenységnél, nagyjából ugyanazokkal az anyagokkal dolgozunk, hasonló eljárásokat, technikákat alkalmazunk, ezért a két tevékenység együtt, egyszerre is végezhető.

Március: Ismétlés a begyűjtött, rendszerezett anyagok felhasználásával.

A beszélgetéseken, a jellemzők felsorolásán, kiegészítésén túl, ebből az alkalomból olyan rögzítés nélküli, kirakós, csoportos feladatok is kivitelezhetőek, mint: Rakjunk ki a begyűjtött kavicsokból napot, házat, fát, Alakítsunk ki a begyűjtött levelekből, préselt virágokból tájképet, virágcsendéletet, Készítsünk tájképet, arcképet gombokból, fonalakból, gyufaszálakból.

Április: Gyűjtsünk tavaszi virágokat, ágakat, leveleket, rendszerezzük, préseljük, raktározzuk ezeket. (természetes anyagok)

A gyűjtés jó alkalom az őszi és tavaszi levelek, virágok, ágak összehasonlítására azon túl, hogy ezeknek a feladatoknak a tantárgyakon átívelő jellege, szerepe, hasznossága vitathatatlan.

Május: Ismerkedés a gyurmával (mesterséges anyagok), ennek összehasonlítása a só-liszt gyurmával, agyaggal

Ebben a szakaszban már lehetséges néhány egyszerű tárgy (pl. zöldségek, gyümölcsök) kivitelezése sodrással, lapítással, gömbölyítéssel. Az eredményeket kiállítjuk, megbeszéljük.

 

Június: Ismétlés. Válaszd ki az év folyamán megismert, számodra legkedvesebb anyagot és készíts valamit belőle.

A feladat kivitelezését természetesen beszélgetések, a korábbi feladatok felidézése előzi meg, ezek alapján választják ki az óvodások a számukra legkedvesebb anyagot és e szerint 3-4 gyerekből álló csoportokat alkotva, az óvónő irányítása mellett munkához látnak.

Mit kell tudnia egy óvodásnak a kiscsoport végén kézművességből?

01.  Ismernie kell néhány egyszerű (természetes, mesterséges, újrahasznosítható) anyagot, ezek jellemzőit, tulajdonságait

02.  Vegyen részt rendszeresen az anyagok gyűjtésében, rendszerezésében, tárolásában, kiosztásában, eltakarításában. Legyen aktív szereplője, résztvevője az ezekkel kapcsolatos beszélgetéseknek.

03.  Ismerjen és alkalmazzon néhány egyszerű kézműves technikát, eljárást

04.  Az általa készített tárgyakkal járuljon hozzá környezete szebbé, esztétikusabbá tételéhez

05.  Ismerje fel tárgyak, reprodukciók alapján a népművészeti, iparművészeti alkotásokat, szoktassuk ezek értékelésére, megbecsülésére őket.

06.  Ismerkedjen környezetünk tárgyaival, azok szerepével mindennapi életünkben, tanítsuk meg őket ezek körültekintő, helyes használatára.

 

 

KÉZMŰVESSÉG, KÖZÉPCSOPORT 

Szeptember: Bevezető

Ismerkedés az elmúlt évben gyűjtött anyagokkal, levelekkel, ágakkal, gesztenyékkel, kavicsokkal, gombokkal, pillepalackokkal, beszélgetések ezek jellemzőiről, tulajdonságairól. Az anyagok, eszközök rendszerezése, kiegészítése, pótlása.

Október: Természetes anyagok. Kompozíciók őszi levelekből, alkalmi gyűjtések, tárlatok az őszre jellemző természetes anyagokból

Őszi levelekből ember és állatfigurákat, tájképeket készítünk, a munkákat kiegészítjük ceruzával, filctollal, más anyagok, színes papírok, fonalak beragasztásával. Az őszre jellemző változatos formájú, színezetű tárgyakból kis kiállításokat rendezünk a teremben.

November: Természetes anyagok, Készítsünk agyagból kézi szerszámokat

A középcsoportos óvodásoknak már van némi jártassága a sodrásban, lapításban, gömbölyítésben, ezért örömmel és élvezettel végzik majd a feladatot, különösen akkor, ha eredetiben ismerkedhetnek meg néhány szerszámmal: ásóval, gereblyével, lapáttal.

December: Karácsonyfadíszek készítése só-liszt gyurmából, papírból, téli tájképek készítése kollázs technikával.

Az ünnepek előtt szinte valamennyi óvodában ünnepváró tevékenységek zajlanak minden szinten. Jó, ha a nevelő ilyen alkalmakkor kevésbé szokványos, sablonszerű megoldásokhoz (télapó, karácsonyfa) nyúl, ahogyan az is lényeges, hogy minden alkalommal próbáljunk bevezetni egy új feladatot, anyagot, technikát. A konkrét célok közül megemlíthető: a csoport fájának a díszítése, a terem ünnepi díszítése, üdvözlőlapok, ajándéktárgyak készítése, karácsonyi tárlat, betlehemes játékhoz kellékek, kosztümök készítése.

Január: egyszerű kompozíciók készítése papírból, hajtogatással, képkeretek készítése:

Puhább anyagokkal (szalvéta, papír zsebkendő, krepp papír) valamint írópapírból dolgozunk.

 

Február: Ünnepi dísz, ékszer készítése mesterséges anyagokból

Fűzéssel nyakláncot, karperecet készítünk, ezeket saját készítésű jelmezzel egészítjük ki. Megrendezzük a bemutató felvonulást, díjazzuk a legeredetibb, humoros, szépen kivitelezett ötleteket, fotókat készítünk, a képekből alkalmi tárlatot rendezünk, hogy az eredményeket azok is megismerhessék, akik nem vettek részt az eseményen.

Március: Ünnepi tányérok festése, díszítőrajz

Papírtányérokat díszítünk a legváltozatosabb technikákkal; rajzzal, festéssel, pecsételéssel, futtatással, spricceléssel, kollázs technikával. A feladat — ha erre van lehetőség — kiegészíthető valódi tojások festésével, díszítésével, amelyeket a tányérokra helyezünk.

Április: Kompozíció természetes anyagokból, készíthetünk csoportos feladatokat is egy adott képelem (nap, ház, labda) köré

Természetes anyagokból (levelek, virágszirmok, szalma, ágak) szabad kompozíciót készítünk, a munkát ceruzával, filctollal rajzolt elemekkel lehet kiegészíteni.

Május: Zöldségek készítése gyurmából. Alakos, képszerű kompozíció készítése gyurmából egy megadott téma alapján (Itt a tavasz, Játék a szabadban, Kirándulás)

A kép csempelapokra vagy farost lemezre készül, a kiértékelés, kiállítás, fotózás után az anyagot begyűjtjük.

Június: Ismétlés

Az utolsó órákat ismétléssel, az eredményeink számbavételével, a következő évben is használható anyagok, eszközök szelektálásával, biztonságos tárolásával töltjük. Ekkor készíthetünk egy nagyobb tárlatot az év figyelemre méltó eredményeiből is.

Mit kell tudnia egy óvodásnak a középső csoport végén kézművességből?

a.       Ismernie kell, és meg kell tudnia különböztetni egymástól a természetes, mesterséges és újrahasznosítható anyagokat

b.      Tanuljon új technikákat, eljárásokat

c.       Vegyen részt aktívan az anyagok gyűjtésében, felhasználásában, a csoportos tevékenységekben, a tevékenységek utáni takarításában, a terem visszarendezésében

d.      Tudja hasznosítani az általa készített tárgyakat a mindennapi életben, környezete szebbé tételében

e.       Használja fel a kézműves tevékenységek során szerzett ismereteit más területeken, a mindennapi életben.

 

KÉZMŰVESSÉG, NAGYCSOPORT

A nagycsoportos tevékenységek elsődleges célja az, hogy megbízható alapokat nyújtson az iskolai feladatok elvégzéséhez. Hasonlóan a képzőművészeti neveléshez, a hangsúly itt sem a tudás minden áron való bővítésén, hanem a helyes, kreatív, kezdeményező kész, aktív, a környezetet formáló alapállás megszilárdításán van. A képzőművészeti nevelés és a kézműves tevékenységek tartalma, tulajdonképpen ciklikusan ismétlődik az óvodától az egyetemig. Képzőművészeti nevelésből az alapelemekkel (pont, vonal, folt, forma, szín), azok sokoldalú felhasználásával ismerkedünk, a kézműves nevelés során anyagokat (természetes, mesterséges, újrahasznosítható) és változatos technikákat (vágás, ragasztás, sodrás, lapítás, gömbölyítés), valamint ezek alkalmazásaival, környezetünket alakító szerepével ismerkedünk.

Fontossá válik itt is a tantárgyakon átívelő jelleg és az ismeretek sokoldalú hasznosítása a mindennapi életben. Ha a pedagógusok megfelelő módon irányítják az óvodások által nagyon kedvelt, népszerű, bár sok előkészületet, önzetlenséget és komoly erőfeszítéseket is igénylő tevékenységeket, nagyon sok hasznot hozhatnak és jótékony hatásuk az oktató-nevelő munka egészére kihat. Az óvónő, aki nem tulajdonít ezeknek megfelelő fontosságot, egyúttal a tevékenysége egészének esélyeit rontja, gátolja.

Szeptember: Bevezető

A tavalyról megmaradt anyagok, eszközök rendszerezése, kiegészítése, pótlása, a tanultak (elméleti tudás, anyagismeret, technikák, felhasználások, alkalmazások) ismétlése az elvégzett munkák ürügyén.

Október: Kompozíciók levelekből, virágokból, ágacskákból.

Az őszi levelek kapcsán számtalan dologról szót ejthetünk a környezetismerettől a versekig, dalokig, beszélhetünk ezek színeiről, formáiról. A levelek vághatóak, téphetőek, ragaszthatóak, préselhetőek, belőlük emberi alakok, mesefigurák, állatformák alakíthatóak ki, de kiválóan alkalmasak különböző ritmusképletek bemutatására, megvalósítására is. Segítségükkel tisztázhatjuk a színharmónia fogalmát, megfigyelhetjük, hogy bármilyen alakzatban, válogatásban csoportosítjuk őket, harmonikusan színezett felületet eredményeznek. Ez a természet egyik csodája.

November: Kompozíciók só-liszt gyurmából

A só-liszt gyurma könnyen elkészíthető, gyúrható, alakítható hálás anyag, amelyből szívesen formálnak a gyerekek különböző alakokat, figurákat. Az eredmény szárítható, festhető, díszíthető, kisüthető. Margarinos, sajtos doboz fedelébe, ha só-liszt gyurma vagy gyurma ágyat teszünk, akkor az így kapott felületeket magvakkal, kavicsokkal, gyufaszálakkal vagy mozaikszerűen tojáshéj darabkákkal díszíthetjük.

December: Karácsonyfadíszek, ünnepi asztaldíszek, üdvözlőlapok, ajándékok készítése.

A választék olyan széleskörű az ünnepváró tevékenységeken, hogy itt nem tartom szükségesnek külön témák megnevezését. Azt viszont alapvetően fontos, hogy ezek a tevékenységek minden alkalommal hozzanak valami újat, érdekes, különleges megoldást. A csoportos feladatoknál jó, ha van valamilyen általános szempont, vezérfonal, amelyet mindenki követ, pl.: Díszítsük fel a csoport fáját kizárólag természetes anyagokból készült tárgyakkal. Csak fehér és ezüstszínű díszeket használjunk a fa, vagy a terem díszítésére. Sorshúzással válasszunk ki egy osztálytársat és készítsünk neki méretre szabott, az érdeklődési körének, titkos vágyainak megfelelő karácsonyi ajándékot.

Január: Origami, papírhajtogatás

Nagyon nehéz lenne megmondani, hogy egy nagycsoportos óvodás milyen szintű, nehézségű hajtogatások elvégzésére képes. A hajtogatás eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen gyakoriak ezek és a nevelő mennyire elkötelezett híve a rendkívül hasznos tevékenységformának. Voltam már olyan óvodában, ahol a nagycsoportosok dobozt és békát hajtogattak, és jártam olyanban is, ahol egy egyszerű pohár, csónak vagy forgó elkészítése is gondot okozott elsősorban a gyerekeknek, de olykor az óvónőnek is.

Az óvodásokkal 4-6 éves korban különösebb erőfeszítések nélkül hajtogathatunk poharat, házat, zongorát, hóvirágot, versenykocsit és még nagyon sok dolgot, fontos, hogy ezeket változatos színekből, anyagokból, méretekben készítsük el, használjunk fel bátran az újságpapírt, írópapírt vagy akár nyomtatványok lapjait is. Az elkészült, olykor rajzzal, kollázs technikával díszített tárgyak nagyszerűen használhatóak különböző kompozíciók kiegészítő elemeként, vagy csoportos munkák készítéséhez is. Az ilyen típusú alkalmazások lehetőséget nyújtanak a két tevékenység összekapcsolására.

Február: Tortalap díszítése, szendvics készítése

Akár születésnapot, névnapot ünnepelünk, vagy farsangi bulit rendezünk, ennek, fontos, előkészítő része lehet az ünnepi asztal megterítése, a műanyag poharak díszítése, személyes jelekkel való ellátása, a szalvéta hajtogatása, de a szendvicskészítés, illetve a tortalapok díszítése is. Ezen a módon a szórakozás az oktató-nevelő munka szerves részévé válhat, ami az óvodai tevékenységeknél elsődleges szempont.

Március: Fakanálbábuk, jelmezek és díszletek készítése

Egyre fontosabb szerepet kapnak az olyan feladatok, amelyek csoportos tevékenységeket (bábszínházi előadás, különféle jelmezes ünnepségek, dramatizálások) kellékei, kiegészítői illetve főszereplői. Ilyenek többek között a fakanálbábuk készítése is, de ezen kívül még számtalan más példa említhető.

Április: Természetes anyagok díszítése (kavicsok, tojások)

A természetes anyagok díszítés szinte minden évben felújítható feladat, nagycsoportban is díszíthetünk, festhetünk kavicsokat, húsvéti ünnepvárók alkalmával újabb tojásfestési, díszítési eljárásokat tanulhatunk.

Május: Újrahasznosítható anyagok, vegyes anyagok felhasználása különféle kompozíciók készítéséhez.

Az évzáró, a búcsú közeledtével törekszünk a maradék papírdarabkák, gyufásdobozok, WC papír gurigák, gyufaszálak, fogpiszkálók, pillepalackok stb. felhasználását, ezekből végtelen változatos formájú díszeket, játékokat, ajándéktárgyakat, kompozíciókat készíthetünk. Fontos, hogy a választott tevékenységek megerősítsék az óvodát éppen elhagyni készülő gyereket abban a hitben, hogy a tudása sokoldalúan hasznosítható, a kreativitása, kezdeményezőkészsége pedig olyan érték, amelyre az iskolás évek alatt is nagy szüksége lesz. Gyakran vegyes anyagokat is használunk.

Június: Ismétlés, az óvodai éveket záró tárlat.

Az óvodai munka eredményességét nagyon sok módon, formában bemutathatjuk, összegezhetjük különböző előadások, vetélkedők, nyílt tevékenységek alkalmával, közvetítésével, ezek közül a legkézenfekvőbbek, leglátványosabbak az évet, ciklust záró tárlatok, amelyeken a csoport valamennyi tagja kézzelfogható példákkal bizonyíthatja tudását, ügyességét. A tárlatok rendezése, kiértékelése jó alkalom arra, hogy felelevenítsük, átismételjük, rögzítsük a tanultakat.

Milyen ismeretekkel rendelkezik kézművességből a gyerek az óvoda végeztével?

A legfontosabb valamennyi közül megítélésem szerint az, ha önállóan, örömmel, kreatívan képes részt venni az egyéni és csoportos tevékenységekben, felismeri ezek sokoldalú hasznosságát, környezetformáló erejét. Ha ezen felül még ismer néhány anyagot, technikát, eljárást és ezeket változó körülmények között hasznosítani is tudja, akkor olyan munkáét végeztünk, amelynek tapasztalatai, embert és közösséget formáló hatása még évekig érezhető lesz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete 02. Rajztanítás, kézművesség az óvodában