Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


05. Kézművesség, elemi 1.

2013.12.19

KÉZMŰVES TEVÉKENYSÉGEK, ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY 

Ezek a tevékenységek, ha helyesen irányítják őket, minden alkalommal a váratlan felfedezésekről, a sikerrel, az eredményesen és örömmel elvégzett feladatokról, a csoportos munkák során szerzett élményekről, kreativitásról, kezdeményezőkészségről, eredetiségről, tantárgyak közötti kapcsolatokról, környezetünk felfedezéséről, beható ismeretéről szólnak. Nyilvánvalóan itt sem a felhalmozott tudás, a technikai ismeretek sokfélesége a legfontosabb, hanem az egészséges, természetes, gyümölcsöző hozzáállás kialakítása. Egy életen át tanulunk, ismerkedünk környezetünkkel, hogy helyes legyen az irány, hatékony legyen minden lépés ezen az úton, abban az iskolai, óvodai oktatás segít.

A még friss óvodai ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkező hatéves gyerekek már nagyon sok mindent tudnak, ismernek. Az előkészítő osztályokban alapvetően fontos feladat ennek a tapasztalathalmaznak az előhívása, sokoldalú hasznosítása, adott esetben bővítése, tartóssá tétele.  Ebben az évben próbálunk szabadulni a rossz beidegződésektől, a sztereotípiáktól, nagy hangsúlyt fektetve a közösségformáló csoportos tevékenységekre, a kreativitásra.

Szeptember: Ismétlés, felmérő, az ismeretek tesztelése

A tevékenységek nagy közös asztal körül zajlanak, amelyen a tanítónő különféle anyagokból, technikákkal készült kézműves tárgyakat, nyersanyagokat, népművészeti, iparművészeti munkákat, reprodukciókat halmoz fel. Ezekről kötetlen beszélgetés folyik a nevelő irányításával, amely segítségével jobban megismerheti tanítványai tudását, felkészültségét, érdeklődési körét. Beszélgetés közben természetesen mintázhatunk, hajtogathatunk, vághatunk, ragaszthatunk.

Október: Levelek, magvak, gesztenye (természetes anyagok)

Van a kézműves tevékenységeknek egy-két fontos alapszabálya, ezek egyike, hogy igazodunk az évszakokhoz, tehát októberben mondjuk száraz levelekből, magvakból, vadgesztenyéből készítünk kompozíciókat. Minden hasonló tevékenység gyűjtéssel, szelektálással, raktározással kezdődik, amelyekkel párhuzamosan megosztjuk a feladatokat. Ennek természetesen ezúttal sem elsősorban gyakorlati, hanem nevelői haszna van, arról nem is beszélve, hogy már gyűjtés közben is nagyon sokat lehet tanulni. Nem sorolnám fel, hogy mi minden készíthető ezekből, ezt inkább a kollégák és főleg a gyerekek fantáziájára bízom.

November: Sodrás, gömbölyítés, lapítás gyurmából (mesterséges anyagok)

A gyurma már az óvodások legnagyobb többsége számára ismert, kedvelt, könnyen alakítható anyag. Fontos, hogy elsők között már jól ismert anyagokat, technikákat válasszunk, mert ezzel nagymértékben hozzájárulunk tanítványaink munkakedvének, önbizalmának a növeléséhez. A munkánknak ebben a szakaszában erre nagyon nagy szükség van.

December: Képeslapok, ajándéktárgyak, díszek készítése papírból (mesterséges és újrahasznosítható anyagok)

Jó, ha az elemi osztályokban és később is megőrzik a decemberi tevékenységeink az ünnepváró jelleget. Gondoskodjunk minden alkalommal ezeknek a feladatoknak a sokszínűségéről, aminél változatosabb anyagok és technikák felhasználásáról. Ha csoportos tevékenységeket, az osztály vagy a fenyőfa díszítését tervezzük, fontos, hogy jól szervezzük meg a munkát, mindenkinek legyenek nyomon követhető, számon kérhető feladatai és minden esetben elemezzük ki az eredményeket. Ennek legjobb módja, ha a tevékenység különböző szakaszaiban felvételek készülnek és kiértékeléskor ezek alapján beszélgetünk.

Január: Újságpapír, zacskó, WC papír guriga (újrahasznosítható anyagok)

Nincs az a szegény, elszigetelt kis falusi iskola, ahol ne lehetne érdekes, változatos és tanulságos kézműves tevékenységeket lebonyolítani. Azok a gyermekded kifogások, miszerint a falusi gyerekek szüleinek nincs pénze drága, különleges anyagok beszerzésére, azért nem állják meg a helyüket, mert akár kiürült zacskókból, reklámcédulákból, újságpapírból is nagyszerű, szép és érdekes tárgyak készíthetőek, csak egy kis találékonyság, ügyszeretet és játékosság kell hozzá. Közben megtanuljuk azt is, hogy nincsenek felesleges, felhasználhatatlan anyagok, csak közömbös, lusta, pazarló emberek.

Február: Origami, a hajtogatott tárgyak díszítése

Az elemi, általános iskolai osztályok kézműves tevékenységein megítélésem szerint kihagyhatatlan az origami. Ez nemcsak pontosságra, fegyelemre szoktatja a tanítványainkat, hanem a hajtogatás különböző szakaszainak pontos betartása olyan logikai rendszerre emlékeztet, amelyre a számítógépes programok is épülnek. Az, hogy ugyanazt a repülőt, poharat, békát hajtogatjuk, nem jelenti, hogy a végeredmény ugyanolyan lesz, hiszen ezek különböző méretben, színben, céllal készülhetnek és százféleképpen díszíthetőek.

Március: Bábuk és díszletek készítése újrahasznosítható anyagokból

Az a jó iskolai tevékenység, amely mindvégig megőrzi a játékos jelleget. Erre szükség van még a líceumi és főiskolai szemináriumi tevékenységeken is, ebben a formában ugyanis sokkal jobban megy a munka, maradandóbbak, tartósabbak a tanultak. Ha a rögtönzött bábszínházi előadásainkhoz mi magunk készítjük el a díszleteket, szereplőket, kellékeket, sokkal élőbb minden, nyilvánvalóbb a tantárgyakon, tevékenységi területeken átívelő jelleg, a mindennapi életben is hasznosítható tudás, tanulság is.

Április: Húsvét, tojásfestés, ünnepváró tevékenységek

A húsvét minden évben remek alkalom hasznos, érdekes kézműves tevékenységek szervezésére, a népi hagyományok alaposabb megismerésére, néprajzi, egyházi vonatkozások felelevenítésére, a tantárgyak közötti kapcsolatok megerősítésére, elmélyítésére. Fontos ezeknél a tevékenységeknél a fokozatosság elvének betartása, hiszen csak a tojásfestésnek ezernyi módja van, és ezekből tanulhat óvodás és felnőtt egyaránt. Nemcsak tanulók, gyerekek, hanem iparművészek is festenek, patkolnak, karcolnak, lyukasztanak hímes tojásokat. Külön feladat lehet a tartók készítése is, bár erre a célra egy hajtogatható papírdoboz is megfelel, amelynek az elkészítésével, díszítésével, sokoldalú felhasználási lehetőségeivel a továbbiakban foglalkozunk.

Május: Néprajzi gyűjtemények, vásárok, műhelyek látogatása. Anyaggyűjtés, szabadon választott feladatok, a már ismert technikák gyakorlása

Fontos, hogy a tanítványaink naponta érezzék tevékenységeik kapcsolatát a környezettel, mindennapi életünkkel, hagyományainkkal. Ragadjunk meg minden alkalmat ezek megismerésére, közben gyűjtsünk szép színes kavicsokat, hozzunk tobozokat, ágakat, újrahasznosítható anyagokat és készítsünk egy-két szabadon választott feladatot ezekből, vegyünk részt iskolai, települési, megyei versenyeken.

Június: Összefoglaló, az év végi tárlat megrendezése, felkészülés a következő évre

A kívülállónak úgy tűnhet, hogy a június az a szakasza a munkánknak, amikor már nincsenek komoly feladatok, pedig valójában — ha egyáltalán lehet itt rangsorolni — ez a legfontosabb rész, a következtetések, a tanulságok levonásának az időszaka. Fontos, hogy mindent közösen tegyünk, a válogatástól a keretezésig, az elrendezéstől a kiértékelésig. Jó, ha tárlatunkat megnézik a kollégák, a szülők, nem árt, ha a sajtó, a médiumok is reklámozzák a tevékenységünket, de közben egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy mindez elsősorban a tanítványaink gyarapodását, egészséges nevelését, az életre való felkészítését szolgálja. Ha nem így lenne, az a munkánk értékét, létjogosultságát kérdőjelezné meg.

Mi tanul meg az óvodás kézművességből az előkészítő év végéig?

Megismerkedik a tantárgy jellegével, a feladatok kivitelezésének körülményeivel, megtanulja a természetes, mesterséges, újrahasznosítható anyagok gyűjtését, szelektálását, raktározását, felhasználását. Új anyagokkal, technikákkal ismerkedik, részt vesz csoportos tevékenységeken, alkotásaival tárlatokon, versenyeken, az osztályterem, a folyosók díszítésében, hasznosítja a tudását a mindennapi életben valamint más tantárgyaknál, tevékenységi területeken. És ami a leglényegesebb, fontosnak, kihagyhatatlanoknak, örömforrásnak érez minden kézműves tevékenységet.

 

KÉZMŰVES TEVÉKENYSÉGEK, ELSŐ OSZTÁLY

Tovább folytatjuk az ismerkedést ebben az évben is a természetes, mesterséges, újrahasznosítható anyagokkal, ezek szerepével mindennapi életünkben, közvetlen környezetünkben valamint a tanultak tantárgyközi kapcsolataival.

A tanítványainknak folyamatosan érezniük kell, hogy minden új anyag, technika, eljárás megismerésével direkt és indirekt módon az életre készülünk fel. Ez a mondat annyira elcsépelődött az idők folyamán, hogy lassan teljesen elvesztette létjogosultságát, mert az „életen” a tanulók mindig valami nagyon távoli, és nagyon nehezen meghatározható fogalomra gondoltak. Pedig sokkal egyszerűbb és sokkal közelebb van hozzánk, mint gondolnánk, hiszen a mindennapi használhatóságokról, díszítésekről, ajándéktárgyak, meglepetések készítéséről, ünnepi előkészületekről, a tanításhoz szükséges kellékek; dobozok, bábuk, álarcok, ablakdíszek, ceruzatartók, különféle tantárgyaknál használható szemléltetők készítéséről szól a történet. Vagyis nem a romantikus költők által sokszor emlegetett nagybetűs életről, hanem arról, amit nap, mint nap látunk, tapasztalunk, átélünk. Nagyon jó lenne, ha ugyanezt jelentené minden más területen, de erre még úgy tűnik, hosszú ideig várni kell.

Nincs még egy tantárgy, amelyik bevallottan, előre megfontolt szándékkal a mindennapi környezet, a minket körülvevő világ felfedezését tűzte ki célul, pedig lényegében erről szól az egész oktatói-nevelői tevékenység az óvodától az egyetemig, használjuk ki tehát ennek a tevékenységformának messzemenően a lehetőségeit, az embert formáló erejét, mert ha nem tesszük, a tanítványainkat rövidítjük meg számtalan rendkívül hasznos, életre szóló tapasztalattal.

Ne feledjük, ebben a korban sohasem a munkánk kézzelfogható eredménye a legfontosabb, hanem a kivitelezés közben szerzett élményekről, felfedezésekről, ismeretekről, egyedi, kreatív megközelítésekről, tapasztalatokról szól a történet. Ha a fentiek mellett sikerül szép és hasznos munkákat készítenünk az sem elhanyagolható szempont, nyereség.

Szeptember: Bevezető, ismétlés, felkészülés az elsőosztályos feladatok elvégzésére, az eszközök, felszerelések számbavétele, az újak gyűjtése, beszerzése

            Kézműves tevékenységekből — a tantárgyra jellemző sajátosságok figyelembe vételével — lényegében ugyanarról szól az első két hét, mint a képzőművészeti neveléssel kapcsolatos bevezető rész. A vakáció sok mindent elfeledtet még ebben a korban és később is. Tulajdonképpen minden év kezdetét kisebb-nagyobb visszaesés jellemzi, amelyet csak sok türelemmel, következetességgel és folyamatos ismétléssel lehet behozni, kiküszöbölni. Ne lepődjük meg tehát azon, ha tanítványaink kevesebbet tudnak az első osztály kezdetén, mint az előkészítő év végén, hanem mindezt kezeljük természetes jelenségként. Érhetnek persze kellemes meglepetések is, például amikor a tanítványaink új ismeretekkel és sokoldalúan felhasználható tapasztalatokkal, érdekes, ritka anyagokkal érkeznek vissza a vakációból.

Október: Természetes anyagok gyűjtése, sokoldalú felhasználása

            Mint azt az eddigiekben is tapasztaltuk, ez a hónap bővelkedik természetes anyagokban, gyűjthetünk vadgesztenyét, leveleket, bogáncsot, diót (01,02,03,04) és készíthetünk belőlük pondrót, házat, fát, bábukat, bármit, csak törekedjünk arra, hogy a végeredmény ne legyen egyforma. Egy dióból könnyen elkészíthető a szalvétabábu feje, amelyet általában hurkapálcikára tűzünk, de ezt ezer módon lehet öltöztetni, díszíteni, koronával, hajkoronával, más kiegészítőkkel ellátni. Ezen a módon készíthetünk mesefigurákat, rendezhetünk bábszínházi divatbemutatót, ábrázolhatjuk, megjeleníthetjük saját magunkat, a barátainkat, családunkat, osztálytársainkat. A lényeg, az egyik legfontosabb alapelv betartásán van: ahány tanuló, annyi megoldás. A pedagógusok jelentős része állítja, hogy ez megvalósíthatatlan követelmény, pedig erről szó sincs. Ha az óvodai évektől minden kiértékelésnél az egyéni megoldásokat, újításokat emeljük ki, részesítjük előnyben, dicsérjük meg, akkor az erre való törekvés a tanítványaink természetes magatartásmódjává válik, és elsőként ítélik el, mondjuk az egyforma katicabogarakat (05), Mikulásokat, képeslapokat, fénymásolt, kiszínezésre szánt lapokat.

November: Könyvjelzők, álarcok újrahasznosítható anyagokból.

            A könyvjelző hálás téma, mert hasznos, ajándéktárgyként is készíthető szülőknek, barátoknak és a tantárgyközi szerepe sem elhanyagolható, hiszen más és más díszítéseket helyezünk egy meséskönyv, tankönyv vagy emlékkönyv jelzőjére, arról nem is beszélve, hogy maga a forma, a felhasznált anyagok, technikák is rendkívül sokfélék lehetnek. Gyakran díszítő sorokat rajzolunk a könyvjelzőinkre, amellyel közvetlen kapcsolat jön létre a képzőművészeti neveléssel. A tanulók már hónapok óta irigykedve nézik, ahogyan az osztályteremben a tanító néni a szemléltetőit fóliázza (07). Ha hagyjuk őket, hogy a saját könyvjelzőiket ők fóliázzák, ezzel egy újabb hasznos dolgot tanulnak, és önállóságra neveljük őket. Ahol minderre nincs lehetőség, ott készíthetünk mondjuk újságpapírból — ez is újrahasznosítható anyag — csákót, álarcot vagy bármi mást.

December: Ünnepi előkészületek, képeslapok, karácsonyfadíszek, ajándékdobozok

            Sokszor hallom a kollégákat panaszkodni, hogy kifogytak az ötletekből, semmi érdekes nem jut az eszükbe, képtelenek újítani. Ennek az állapotnak van egy bevált, régi ellenszere. Ha empátiával, figyelemmel követjük a tanítványaink munkáját, azt tapasztaljuk majd, hogy nagyon sokat tanulhatunk tőlük, hiszen ösztönösen számos érdekes, egyedi megoldást alkalmaznak. Természetesen mindegyik ezekből nem vehető át, a tevékenységet vezető pedagógus feladata az, hogy kiválogassa, népszerűsítse, tovább adja a széles körben használható megoldásokat. Ha óra közben a pedagógus nem dolgozatokat javít, füzetek néz át, vagy a fiókját rendezi, hanem a közös tevékenység állandó és cselekvő részese, akkor ösztönösen, magától értetődő természetességgel teszi majd a fentieket és ezzel párhuzamosan leszokik az indokolatlan panaszkodásról is.

Január: Mesterséges anyagok, csőtészta, levestészta

            Mitől mesterséges anyag a csőtészta, hiszen az alapanyaga, a liszt természetes anyag? Ezen hosszasan lehetne vitatkozni, szerintem ugyanazért, ami miatt a puffancs, keksz is ide sorolható, az ok a gyári feldolgozottság, az anyag állagának, formájának mesterséges megváltoztatása. Csőtésztából tájképek, arcképek, csendéletek, díszítő rajzok, dróttal térformák készíthetőek, ezeket lehet festeni, beépíteni képelemként, alkalmasak ékszerek készítésére, számok, betűk alakíthatóak belőlük. A játék mellett természetesen szót ejtünk ezek alapanyagáról, elkészítési módjáról, felhasználásáról az étkezésben.

Február: Origami

Hajtogathatunk csónakot, házat, zongorát, ezeket díszíthetjük filctollal, kollázs technikával és az elkészült tárgyakat beépíthetjük a képzőművészeti tevékenység során készült kompozíciókba is. A hajtogatott tárgyakat eleve több méretben és különböző színű, minőségű papírból készítjük. Minden hajtogatott tárgy kivétel nélkül kiválóan alkalmas csoportos feladatok készítésére a táblán, vagy kisebb csoportokban, 70/100 cm méretű duplex kartonokra, rögzítésükhöz tapadós gyurmát vagy papírragasztót használhatunk. Az előbbinek nagy előnye, hogy lehetővé teszi az utólagos módosításokat, kiegészítéseket.

Március: Újrahasznosítható anyagok: WC papír, parafa dugó, pillepalackok

Az új feladatok választása, azok nehézségi foka minden esetben attól függ, hogy előző évben mit, milyen szinten sikerült teljesítenünk. Itt van az a pont, ahol nem adhatunk tanácsot senkinek, hiszen minden nevelő ismeri a tanítványai tudását, azok teljesítőképességét. Csak fokozatosan érdemes haladni bármely szinten. Ha egy főiskolai tanár azt tapasztalja, hogy a hallgatók zöme nem hallott a semleges színekről és nem ismer egyetlen hazai szobrászt vagy építészt sem, akkor kötelessége először pótolni a hiányokat és csak ezek után léphet tovább.

Április: Tojásfestés festékkel, hagymalevéllel, filctollal

A tevékenység valamennyi szakasza az osztályteremben zajlik, a tanulók részvételével. Csak ezen a módon szerezhetőek tartós tapasztalatok, így sajátíthatóak el azok a fogások, amelyet egyetlen szakszerű, pontos leírás sem helyettesíthet. A főzést sem lehet csak szakácskönyvekből megtanulni.

Május: Ebben a hónapban újra visszatérhetünk a természetes anyagokra, festhetünk köveket, készíthetünk különböző magvakból, levelekből kompozíciókat

Egy tevékenységet jó, ha kizárólag anyaggyűjtésre használunk, a szép időben jót tesz egy séta, a közben szerzett tapasztalatokról, beszélgetésekről nem is beszélve. Kézműves tevékenységeket a szabadban is lehet szervezni, ágakból, levelekből készíthetünk kunyhót, kavicsokból csoportos feladatként képet és még nagyon sok mindent.

Június: Ismétlés, évzáró tárlat, az anyagok rendszerezése, mentése

Mivel ezekről a tevékenységekről eddig is sok szó esett, ezúttal csak egyetlen dolgot említek. A legtöbb iskola párhuzamos osztályokkal működik, ezek olykor közös tárlatokat rendezhetnek, mert a munkák, témák összehasonlításából is nagyon sokat lehet tanulni. Az is kívánatos lenne, hogy valamennyi tanuló és nevelő megtekintse a többi osztály munkáját, amely után közösen kiértékelhetnék az eredményeket, levonhatnák a tanulságokat. Csak így, ezen a módon válhat közüggyé ez a rendkívül hasznos tevékenység, amelynek jelenleg iskoláinkban általában a Hamupipőke szerepkört szánják.

Mit tud kézművességből a tanuló az első osztály végeztével?

Ha jól irányították, ekkor már számos anyagot, eljárást, technikát ismer, vannak ötletei, egyéni elképzelései és van kellő bátorsága ezek megvalósításához. Kezd kialakulni a helyes önértékelése is, hiszen munkájának eredményét legtöbbször közös tárlatokon látja, így van összehasonlítási alapja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete 03. Rajztanítás, kézművesség az I-IV osztályban